Sokan kérdezték már tőlem, milyen az ede-i főiskola, hogy folyik az oktatás, és mindenekelőtt milyen annak minősége, természetesen összehasonlítva a hazaival. Azt hiszem, nem az én dolgom inkvizítort játszani, de a közhiedelemnek sem akarok száz százalékig hitelt adni, miszerint a nyugat-európai egyetem "magától értedődően" jó és a magyar megfelelője pedig naná, hogy rosszabb, elmaradottabb. Tény, hogy van még hova fejlődni, de ennyire ne szaladjunk előre, legjobb, ha először felvázolom, miként zajlik a gyakorlatban az international communication & journalism kurzus.

A Christelijke Hogeschool Ede (Ede-i Keresztény Főiskola), röviden a CHE minden tavaszi félévben indít egy 3 hónapos angol nyelvű trimesztert (áprilistól július elejéig) kommunikáció/PR, újságírás és üzleti adminisztráció szakokból. Ezekre a kurzusokra minden évben tizenvalahány külföldi hallgató érkezik szerte a világból ösztöndíjjal vagy anélkül. Nemcsak Erasmusosok vannak (akik ugye még odahaza is hallgatók), hanem a kurzus azok számára is nyitott, akik már rendelkeznek komolyabb tapasztalattal, háttérrel a szakmán belül. Sőt, a jelenlegi felállást tekintve a mérleg nyelve az utóbbi felé mutat, a mostani csapatban nagyobb a létszáma azoknak, akik már régebben lediplomáztak, és szakmai továbbképzés céljából tanulnak a CHE-n. Mint említettem, nem szükséges ösztöndíj (Erasmus, NFP, stb.) ahhoz, hogy itt tanuljon az ember, bárki megpályázhatja a kurzust, akinek vállalható a szakmai önéletrajza, de akkor persze önerőből kell fedezni a tandíjat. A 3 hónapos kurzuson a legtöbb órán holland diákokkal is együtt tanulunk, akik szakirányként vették fel az international course-t. Érdekesség, hogy nekik júniusban kb. 10 napos tanulmányúton kell résztvenniük valamelyik partneregyetemen, idén Rómába és Temesvárra mehetnek a diákok.

A CHE-n nemcsak kommunikáció- és újságíróképzés zajlik, hanem számos más szakon is tanulnak a hallgatók: van még szocmunka, humán erőforrás menedzser, teológia, üzleti adminisztráció, tanító- és ápolóképzés (utóbbi esetén kiválóan felszerelt kórházi szobákban tanulnak a hallgatók). A kommunikáción kívül még szociális munka szakon is indítanak rendszeresen kurzust külföldieknek, ha jól tudom, az őszi félévek során.

A tantervről:

Tudtommal az idei évtől lehetett először szabadon három szakirány közül választani, bár tavaly is volt például újságírás szak, amit minorként választhattál, szóval lényeges változás tulajdonképpen nem történt. A szakirányok a következők:

• International communication/PR (Nemzetközi kommunikáció/PR): Károlis terminussal élve ez a szervezeti szakirányként értelmezendő.
• International journalism (Nemzetközi újságírás)
• International business (Nemzetközi üzleti tanulmányok)

A kurzus gerincét az international communication képezi, tehát hiába választod pl. az újságírás szakirányt, mindenképpen el kell végezni a kijelölt kötelező tantárgyakat a communication-ön belül is. A business és a journalism úgyszólván "mostohagyerekek" a kurzuson belül, egyébként valamiért kevésbé népszerűek a külföldi hallgatók között, az újságírást négyen választottuk (csak magyarok ráadásul), a business-t meg mindössze egyvalaki.

Lássuk a medvét, vagyis a tantárgyakat, tematikákat szakirányonként!

International communication/PR:

Introduction Communication Strategy (Bevezetés a kommunikációs stratégiákba):
Ahogy a neve is mutatja, ez egy rövid, kéthetes bevezető tantárgy volt, rövidsége ellenére annál több beadandóval fűszerezve. A tematika két fő részre oszlik, az egyik az "internal communication" ("belső", szervezeti komm.), ezt Ton Veen tartotta, aki nagy ismerője és kutatója a témának. A másik része az "external" ("külső", elsősorban marketing komm.), ezt egy Hanneke nevű tanárnő tanította. Elég száraz tantárgy, tömény elmélettel, de kibírható.

International Communication/PR (Nemzetközi kommunikáció és PR):
Kétségtelenül a kurzus fő tantárgya rekordnagyságú 7 kreditért. Elsősorban public relations-ről van szó. Érdekesség, hogy a holland szakmabeliek egyenlőségjelet tesznek a "kommunikáció" és a "PR" fogalmak közé, vagyis ha egy holland communications-ről beszél, akkor elsősorban PR-re gondol. A tematika maga elég összetett, van egy vaskos könyvünk, ebből például csapatonként (team work) mindenkinek egy fejezetet kell feldolgozni, és arról prezentálni. Vannak úgynevezett "case day"-ek, ilyenkor cégeket, intézményeket látogatunk (egyszer már voltunk Amsterdamban az Edelman PR ügynökségnél), előzőleg pedig fel kell készülni a vállalat tevékenységéből, és mily meglepő, arról is prezentálni kell. A követelmény végig a csapatmunkára épít, a másik fő feladat egy nagyobb volumenű tanulmány készítése egy választott ország PR-es sajátosságairól.

Cross-cultural communication (Kultúraközi kommunikáció):
Trompenaars, Hofstede és társai. Melyik kommunikáció szakos szegény pára ne hallott volna róluk, főleg Lázár tanár úr óráin? :) Az órákon lényegében a vezetői kultúráról folyik a vita (varázsszó a servant leadership), valamint konfliktusokról, identitásról, stb. E tantárgyat illetően ketté vagyunk osztva, nekünk, a journalism/business szakosoknak egy vendégelőadó (Jolanda) tartja az órát. Nem tudom, hogy Karlijn-nél mennyire különbözik a tematika, már ha különbözik egyáltalán.

Business Ethics (Üzleti etika):
Újságírás szakosoknak nem kötelező ez a tantárgy, de opcionálisan elvégezhető. Csak a kurzus elején jártam be rá (kb. két-három órára), most a vakáció után már nem is tudnék, mert úgyis ütközne az újságírás órákkal. Picit sajnálom, mert filozófiáról van szó, amit kedvelek, ráadásul Hendrie nagyon jófej tanár.

Dutch language and culture (Holland nyelv és kultúra):
Bizony, ilyenünk is van, nem ám úgy menjünk haza, hogy nem tudjuk, hollandul hogy mondják azt, például hogy "szomszédos ország". A legalapvetőbb köszönési, társalgási frázisokról szó sem esett, de földrajzi nevekből zsenik leszünk. Lesz valamilyen alapszintű nyelvvizsgánk a végén, na az érdekes happening lesz, annyi szent. Ezen kívül mindenkinek kell egy prezentációt tartania valamilyen Hollandiához, holland kultúrához kapcsolódó témáról (szerencsére angolul). Amilyen perverz vagyok, rögtön lecsaptam a holland politikára. Maga a nyelvtanulás nem valami intenzív, mert csak heti egy óránk van, így gyorstalpalónak sem mondható, legfeljebb csak jóindulattal, de magát az órát élvezem.

Student Guidance (Hogy fordítsam le, "hallgatóvezetés"? Legyen inkább "mentori konzultáció".):
Azt hiszem, ez a tantárgy vinné a pálmát a "Melyik az a tantárgy, amiről fingunk se volt, hogy miről volt szó?" toplistán a CHE-s tárgyak közül. Afféle mentorálásról van szó, az órákon Karlijn végigkérdez személyenként mindenkit, hogy milyen a kurzus, mi tetszik, mi nem, mi okoz problémát, stb. Ha azt válaszolod, minden oké, akkor is kiprovokál valamit. Mi ennek az értelme? Jó kérdés, de már körvonalazódik. A CHE keresztény intézmény, komoly energiát fektetnek a személyes fejlődésre, ami nagyszerű dolog, Magyarországon viszont egyáltalán nem megszokott. Eddig egy ún. CDP-t (competence development plan) kellett írnunk saját erősségeinkről, gyengéinkről, kompetenciáinkról, lehetőségekről, elvárásokról, stb. A kurzus végén egy portfóliót kell csinálni a tanulmányainkról, és a végeredményt összehasonlítani a CDP-vel, tehát a korábbi elvárásokkal, helyzettel. Jópofa, kíváncsi vagyok, mi sül ki belőle. Karlijn hamarosan mindenkivel személyesen is elbeszélget a tervekről, tiszta gyóntatás. :D

Research Project + Project Management (kutatási projekt):
Erről nem sokat tudok (azaz semmit), mert nekünk nem kötelező. Saját szervezeti kutatásról van szó, amelyről végül előadást kell tartani.

A Business szakirányról nincsen dokumentumom, így nem tudok beszámolni róla. Az újságírás tárgyak a következőek, de csak felsorolom őket, mert maga a kurzus csak most kezdődik a szünet után.

International Journalism (Culture & Religion):

Religion, Spirituality and Secularism (Vallás, spiritualitás és szekularizáció): Lázár tanár úr fanoknak kötelező. :D
Media and Diversity ("A sokoldalú média")
International Journalism (Nemzetközi újságírás)

Ezeken kívül van még heti rendszerességgel kötelező filmklub (Tari János órájának megfelelője :D), amelyen a tematikához kapcsolódó dokumentumfilmeket nézünk főleg vallási kérdésekkel kapcsolatban. Külföldi diákoknak kitaláltak nemrég egy plusz feladatot, nevezetesen az "opinion writing"-ot, ami alatt riportkészítést kell érteni. A feladat a wageningeni (ez a szomszéd város) nemzetközi diákéletről, diákszervezetekről egy riport.

Akiket érdekel, vagy akiknek angol nyelvű szakirodalomra van szüksége, álljon itt egy lista azokról a könyvekről, amelyeket a sulitól kaptunk (50 euró kölcsönzési díjért cserébe):

• Jacob Vossestein: Dealing with the Dutch (KIT Publishers, Amsterdam, 2004)
• Fons Trompenaars, Charles Hampden-Turner: Riding the waves of culture - Understanding cultural diversity in business (Nicholas Brealy Publishing, London, 1997)
• Campbell Jones, Martin Parker, René ten Bos: For business ethics (Routledge, London-New York, 2005)
• Marita Vos, Henny Schoemaker: Integrated communication - Concern, internal and marketing communication (LEMMA Publishers, Utrecht, 2008)
• Ralph Tench, Liz Yeomans: Exploring public relations (Pearson Education Ltd., 2009)

Még két könyvet kaptunk, azokat viszont teljesen ingyen (hála a tanároknak):

• Fons Trompenaars, Ed Voerman: Servant leadership across cultures (Infinite Ideas Ltd., Oxford, 2009)
• Bill Kovach, Tom Rosenstiel: The elements of journalism (Three Rivers Press, New York, 2001)

Ez nem minden, mert csaknem minden tantárgyhoz adtak egy-egy tájékoztató füzetet (tematikával, követelményekkel, egyéb hasznos információkkal), de kaptunk néhány fénymásolatot egy-egy könyv fejezetéről, ami még szükséges. Saját kiadványokon nem spórol a főiskola: a tantervet összefoglaló könyvecskéken kívül a folyosók tele vannak színes tájékoztató füzetekkel, prospektusokkal. A Károlin egyetlen darab szórólapot sem láttam még, legfeljebb a felvételi nyílt napokon, akkor is csak egy kihajtható prospektust minimális információval, amit a neten is megtalál az ember.

Most pedig a dilemma: mekkora a minőségi szakadék a Károli (ill. a hazai kommunikációs képzés) és a CHE között? Én valószínűleg elfogult vagyok, mert tényleg nagyon szeretem a hazai egyetememet, és tény, hogy a tanszék kibővítése, átszervezése, valamint a stúdió átadása óta elindult a szak a komoly fejlődés útján. Ha körülnézek a CHE-n, az is nyilvánvaló, hogy van még hova fejlődni. Ami a legjobban szembetűnő, az az informatikai infrastruktúra: a suli aulájában van vagy 200 szabadon használható számítógép, és akkor még nem beszéltem az emeleti terminálokról. Mi a helyzet a Károlin? Internetterminálról ne is álmodj, ja pontosabban van egy, azaz egy kőkorszaki gép a stúdióban a foteloknál. Ott van persze a számítógépes terem 9 géppel (wow), de azt nem használhatod akármikor. A CHE-n van még rádió, TV stúdió, kiadványszerkesztő labor, kórházi termek az ápoló hallgatóknak, étterem, edzőterem plusz még amikről nem is tudok. Nem elhanyagolható az sem, hogy a CHE a holland felsőoktatási intézmények közül kategóriájában (BA képzést nyújtó főiskolák) évek óta az első helyen áll. Ennek jelentőségén csak most a napokban döbbentem meg, amikor egy újságíró hallgató elmondta, hogy ha itt végzel, egyenes út vezet bármelyik szerkesztőségbe, TV csatornába, akárhová, főleg azon munkahelyekre, amelyekkel jó kapcsolatot ápol az iskola.

A hazai siralmas helyzetet ismerjük, főleg ami az elhelyezkedési lehetőségeket illeti. Ha a Károlin viszont beérik a mostani fejlődési irányvonal, azt kell mondjam, az egyik legjobb kommunikációs képzés lesz Magyarországon. Ugyanis egyetemünknek van egy nagy előnye, amely a CHE-n még erőteljesebben érzékelhető, ez pedig az egyházi intézményekre jellemző különös figyelem a hallgatók személyes fejlődésére, amelyet a mérsékeltebb tömegoktatás, a kisebb létszám és az oktatói figyelem tesz lehetővé. Ha eltekintünk az infrastrukturális felszereltségtől és a pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeiről (ami a lényeg lenne, na mindegy...), kisebb a szakadék a kettő között, mint hinnénk. Szellemiségben és célokban legalábbis biztosan.

Písz, Gyuri
gyuriedeben.blogspot.com/