- Avagy mi az isten az a kanonok alapítvány és mit akar tőlünk?
A távirati irodák központi víruselosztóként dolgoznak, de azért a hírportálok összebújásából is születhet egy-egy jó kis hírfertőzés. Nagy újságírói munkát nem feltételezhetünk egyik esetben sem, egy kis szerkesztés itt, egy kis betoldás amott, néhány linkkel megfűszerezve és már meg is született a hír. Esettanulmány következik.
»Egy katolikus alapítvány kezdeményezte Schmitt Pál köztársasági elnöknél, hogy "a megújulás és a múlt lezárása jegyében" távolítsák el a budapesti Gellért-hegyről a Szabadság-szobrot, és a helyére Nagyboldogasszony szobrát állítsák - olvasható a Népszavában. « (hirszerzo.hu)
Röviden így foglalható össze az a hír, ami hétfő hajnalban bejárta az internetes híroldalakat. Hogy aztán ebből mi lesz a különböző szerkesztők keze alatt? Azt mondhatjuk, nem sok. A Népszava például amellett, hogy kissé bő lére eresztette a sztorit még egy kis szellemes háttér információt is odacsapott a szobor történetéről a hír végére:
„A Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben elkészült alkotása. Az eredeti, több kisebb szobrot is magában foglaló kompozíció hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmű volt; a német hadsereget Budapestről elűző szovjet hadsereg haditettének emlékére állították.
A rendszerváltás után több párt- és civil szervezet kezdeményezte eltávolítását, de az a lakosság részéről jelentős ellenállásba ütközött. Végül minden szovjet jelképet eltávolítottak az emlékműről, melynek átalakítása 1993-ban fejeződött be.”
És most mindannyiunk okulására következzen a Wikipédia idevonatkozó szócikke:
„A Gellért-hegyi Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, felemelt kezében pálmafaágat tartó nő alak, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben elkészült alkotása. Az eredeti, több kisebb szobrot is magábafoglaló kompozíció hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmű volt; a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének emlékére állították.
„A rendszerváltás után több párt- és civilszervezet kezdeményezte a szoborcsoport eltávolítását, ezért a szovjet katona szobra a Szoborparkba került, de vita bontakozott ki arról, mi legyen a főalak sorsa: sem a lebontás, sem a változatlanság nem tűnt jó megoldásnak. A lebontás kezdeményezése a lakosság részéről jelentős ellenállásba ütközött, mivel az emlékmű békét sugárzó és kellemes alakja 45 év alatt Budapest jelképévé vált, amit a lakosság és a turisták szívesen látogattak.”
A copy-paste újgyakorlata után a hír szerkesztője egy utolsó mondat erejéig azonban hamisítatlan újságírói feladatra vállalkozott, így tárva elénk az információk tömörítésének jeles példáját.
„Az akció után, 1993-ban fejeződött be az emlékmű átalakítása. A szoborcsoport talapzatáról a cirill betűs feliratokat levésték, eltávolították a Szovjet Vörös Hadsereg iránti hálát kifejező feliratot, a jelképeket, valamint a mellékalakok katonáit.”
Ennek tömörített változata:
Végül minden szovjet jelképet eltávolítottak az emlékműről, melynek átalakítása 1993-ban fejeződött be.
Senki se higgye azonban, hogy jelen írás egyedüli célja a Népszava szerzőjének pellengérre állítása. Ennek bizonyítása végett nézzük most meg milyen címmel került fel a hír néhány internetes újság (vagy „újság”?) felületére.
Az MTI hír
Népszava: lecserélnék a budapesti Szabadság-szobrot
Kreatív szerzők tollából
Szűz Mária szobrát a Gellért hegyre
hunhir.info
Eltüntetnék a Szabadság-szobrot a Gellért-hegyről
hvg.hu
Lecserélnék a budapesti Szabadság-szobrot
zipp.hu
Nem tudni, Schmitt rábólint-e a szoborcserére
nepszava.hu
A katolikus alapítvány lerombolná a Szabadság-szobrot
index.hu
A Szabadság-szobornak is mennie kell - Boldogasszonyt látná a Gellért-hegyen az alapítványvezető
168ora.hu
Kevésbé kreatív szerkesztők tollából
Lecserélnék a Gellért-hegyi Szabadság-szobrot
hir24.hu
Lecserélnék a budapesti Szabadság-szobrot
hirado.hu
Lecserélnék a budapesti Szabadság-szobrot
blikk.hu
Lecserélnék a budapesti Szabadság-szobrot
metropol.hu
Lecserélnék a budapesti Szabadság-szobrot
delmagyar.hu
Lecserélnék a budapesti Szabadság-szobrot
fn.hu
Lecserélnék a budapesti Szabadság-szobrot
propeller.hu
Lecserélnék a budapesti Szabadság-szobrot
hir3.hu
Népszava: lecserélnék a budapesti Szabadság-szobrot
gondola.hu
Bevallom, egy idő után meguntam a copy-paste használatát (félek, így sosem lesz belőlem jó újságíró), így nem folytatom tovább a címek felsorolást. Lajstromom végén szeretném megjegyezni, hogy a kreatívabb szerzők a címadását több esetben sem éreztem objektívnak, illetve befolyásolási szándéktól mentesnek. Ez a tény rögtön érthetővé, sőt, tiszteletre méltóvá teszi azon hírszerkesztők gyakorlatát, akik kísérletet sem tettek az MTI címadásának bárminemű módosítására. Csak elismeréssel tudok adózni szakmai tisztességüknek és igényességüknek, mellyel az objektivitás méltán nagyra becsült erényének ily önfeláldozással adóztak.
Maguknak a híreknek bemásolásával azonban már nem fárasztanám az olvasót, higgyék el, önkímélő lustaságom mellett az olvasókímélő szándék legalább ilyen erős bennem, amikor így teszek. A hírcikkek szürke egyhangúságából azonban feltétlenül ki kell emelnem egy üdítő kivételt, a 168 órát, akik legalább arra vették a fáradtságot, hogy felhívják a kezdeményezést elindító Bakk Endre Kanonok Alapítvány elnökét.
And now for something completely different. Egy egészen érdekes szerkesztői gyakorlatra is felhívnám a figyelmüket, nevezetesen a hunhir.info portálról, ahol a következő, feltételezem szerkesztői, találó hírkommentárt fűzték az anyaghoz.
“Hunhír.info kommentár:
Megértjük, hogy népszavások egy holokauszt emlékműnek örülnének csak a Gelázson, de őszintén, kit érdekel ma már Magyarországon a holokauszt?”
Őszintén, kit érdekel ma Magyarországon a hunhir.info?
Csak remélni tudom, hogy keveseket.
