Bzzz...bzzz...telefon ébresztő kinyomása, félálom-állapot, a felkelés túlélése, kávégomb megnyomása, laptop, firefox, facebook, index, sziget.hu. Szalagcím:...HOGY MI VAN??? Koncert a sziget nulladik napján. Az utolsó...

Szenvedélyem kezdete a kispállal egy fekete hajú lányhoz köthető. Nagy hatással volt az életem egy időintervallumára, ezáltal a zenei világomra is. Egyik nap matek órán a kezembe nyomott egy lemezt. Rajta gyors macskakaparással rárótt betűkkel: kispál összes...”Léda”- suttogtam, miközben elmorzsoltam egy meghatott könnycseppet a szemem sarkában, amelyik épp az arcomra próbált szökni...”Ne is mondj semmit (:” Mondta mosolyogva, és visszatért a másodfokú egyenletekhez.

Hát így indult. És folytatódott fülledt koncerttermekben, napfényes poros szigeten, zajos, tömött, vidám zp-ben, és megannyi olyan helyen, ahol én ma járok, az jut eszembe: „Itt is láttam már Bandi halszemeit”.

Egy olyan kultikus bandáról beszélünk, amelyik oly mértékben meghatározta a 80-as, 90-es években felnövő nemzedék alternatív rétegét, hogy már meg sem lepődünk azon, ha a frontember Kossuth-díjat kap(vagy mégis?), kommersznevű (mellesleg eléggé színvonalas) bandákat alapít, nem beszélve arról, hogy ez a réteg, sőt még az is, aki egy kicsit is ismeri Lovasiékat, pontosan tudja, hogy mit jelent az, hogy kispálos.

De ezennel most vége. Elbúcsúzunk tőlük, reméljük nem sok időre. Az utolsó koncertről dvd felvétel is készül, nagyvolumenű, vendégszereplős, emlékezetes koncertre tervezik ezt az utolsót, ezért mindenkinek aki jár és lélegzik, ha még nem volt koncerten, és ha már 100-on volt, szeretettel ajánlom a sziget nulladik napján( aug. 9.)tartandó Kispál és a borz nagyszínpados búcsúperformanszát.