Pár hete találkoztam unokatestvérem 10 éves kisfiával, akit természetesen kifaggattam minden „általános” témáról, mint pl. az iskoláról. Szóba kerültek persze a szabadidős programok is. Azon kívül, hogy focizni jár, ennek az időnek a nagy részét a PS-sel és a Cartoon Networkkel tölti.

 

Ezen nem kéne csodálkoznom, hisz már a csapból is az folyik, hogy sok mai fiatal (nem mintha én olyan öreg lennék… ) már ezzel tölti az ideje nagy részét. Azonban csak most gondolkodtam el azon, hogy anno én vajon mihez kezdtem a szabad óráimmal, ha még számítógépem se volt, sőt, elég sokáig még külön TV-m sem?

 

Természetesen a barátaimmal voltam. Egy átlagos napom úgy nézett ki, hogy bementem az iskolába, délután pedig együtt töltöttünk pár órát játékkal, felfedeztük a környéket, bicikliztünk, görkoriztunk, stb. Ezután pedig jöhetett az otthoni tanulás másnapra. 

Ez mind-mind olyasmi, amire a mai napig szívesen gondolok vissza, és amit bármikor újra átélnék. Akárhányszor olvasok ilyen fiatal gyerekekről szóló regényt, akik hasonlóan töltik mindennapjaikat, elfog a nosztalgia.

 

No, persze nem azt mondom, hogy mi ne néztünk volna TV-t. Hisz volt rossz idő is, meg olyan nap is, amikor nem értünk rá találkozni egymással. Azonban ha választanunk kellett a TV nézés és egymás között, akkor természetesen egymást választottuk. Később pedig csatlakozott az internet is ehhez a körhöz, hisz egyre több ismerősöm köttette be. Ott volt az újdonság ereje, de még ez sem tudott minket elválasztani egymástól. (Természetesen most az általános iskolás korról beszélek, hisz az már más kérdés, hogy azután az élet különféle módon szétválasztott minket.)

 

Nem akarok a számítógép, a TV, a PlayStation és egyebek ellen beszélni, hisz jó dolgok azok a maguk módján és jól beosztva igenis szórakoztatóak. Valamikor engem is elkap a játék láz, leülök és észre sem veszem, hogy a nap nagy részét a gép előtt töltöttem. Viszont nincs az a játék, TV műsor vagy akármi, amiért én elcserélném a régi, gyerekkori élményeimet, amiket talán nem éltem volna át, ha pár évvel később születek.