Abszurdum némely egyetemista élete, legalábbis, ha a megélhetést vizsgáljuk ilyen körben. A XXI. században már nem elég csak a kollégiumra és az alapélelmiszerekre gondolni, amikor valaki egyetemistaként az otthonról hozott pénzből akar megélni. Sok esetben ez kevés, mármint amit otthon kapnak a szülői házból kirepülő, de még a szülőkre támaszkodó „nebulók”.
Lakóhelyhez közel, vagy távol?
Egy nem lakóhelyén élő hallgatónak, sokkal különbözőbb kiadásai vannak azon diáktársaival szemben, akik szülővárosukban vagy épp lakóhelyükhöz közeli felsőoktatási intézményt választottak. Egy budapesti egyetemre járó hallgató, aki az ország másik szegletéből vagy mint jelen esetben jómagam, aki határon túli lévén egy másik országból „jár fel” a fővárosba, tanulni számolnia kell a következő alapkiadásokkal:
- utazási költségek (retúr vonatjegy ára, havi tanuló bérlet, helyközi közlekedés a lakhelytől az állomásig)
- szállással kapcsolatos költségek (kollégiumi díj vagy albérlet esetén rezsi és bérleti díj)
- étkezési költségek (sokszor nem elég az otthonról csomagolt élelem, egy hétfőtől-péntekig tartó munkahét alatt felmerülhetnek költségek ezen az oldalon is)
- egyetemi kiadások (megannyi anyagot az oktatók a világhálón tesznek közzé, amelyek gyakran 100 oldalakat jelentenek, ezek nyomtatási költségei és a kötelező irodalmak fénymásolásai költségei egetverően magasak is lehetnek, de ide tartoznak a könyvek ára is)
- egyéb kategóriába tartozó költségek (ide sorolhatjuk az egyetemi bulik költségeit, a szórakozást, a mozit, a sörözést bármi, ami nem a tanulásról, hanem a buliról szól, aminek bizony van ára)
Honnan lehet pénze?
A szülői támasz a leginkább kihasznált forrás az egyetemisták körében. A gyereküket felnevelt szülőknek már nem a nevelés a fő „feladata”, hanem hogy felnőtt fiaikat vagy lányaikat támogassák tanulmányaikban. Van persze ennek hátulütője is, mert az anyagi függőség felhatalmazza a szülőket arra, hogy kérdőre vonhassák gyermekeiket, hogy mire, és hogyan költik el a pénzt. Ezért sok egyetemista munkát vállal a tanulmányai mellett. Munkát vállalni főleg a mostani helyzetben nehéz bárkinek, nemhogy az egyetemistáknak. Azért elkeseredni nem kell, mivel a munkaerő piacon az egyetemista munkaerő olcsóbb, így kedvezőbb a cégek számára, sok helyütt keresnek adminisztrátorokat vagy éttermi kisegítőket.
Ezek a középkategóriás órabérek elegek lehetnek a szülői támogatás mellett a problémamentes és bulival tűzdelt egyetemi éveknek. Érdemes komolyan venni ezeket a munkákat, vannak olyan állások és cégek, ahol hosszútávon gondolkoznak a vezetők. A jó munkaerőt, aki már tapasztalt és tudja, mit kell végeznie, szeretik a vezetők, így nem félő kijelenteni azt sem, hogy szó eshet fizetésemelésről vagy hosszútávú munkaszerződésről. Megvan az előnye, hiszen ezáltal saját jövedelméből is képes megélni az ember, és már nem kell a szüleitől függnie.
Diákmunkát csak nappali tagozatosok vállalhatnak, tizenhat éves kortól. Akik még nem töltötték be a tizennyolcadik életévüket azoknál szülői engedélyhez kötik a munkavállalás. Évről-évre egyre többen keresnek munkát - a nyári szünetben jelennek meg a kamaszok a munkaerő piacon, többségük nem csupán egy hónapra, hanem egész nyárra keres munkát. Megdőlni látszik, hogy csak szórakozásra, bulira, a nyári fesztiválokra kell a plusz pénz.
Átlagosan négyszáz-hatszáz forint óránként, irodai és könnyű fizikai munkáért. Újabban a tolmácsolás és programozás a keresett. Mindezt diákok végzik és nem csupán a nyári szünetben, hogy több pénzük legyen a Szigetre. A nagy többség a megélhetésért dolgozik.
Szociális ösztöndíjak, egyetemi juttatások
Szinte majdnem minden felsőoktatási intézményben működnek hallgató érdekképviseletek. Félévenként hirdetik meg a rendszeres szociális támogatásra való pályázatot, amit bármely hallgató beadhat, aki valamilyen feltételnek eleget tesz. Ezek a juttatások a hallgatói normatíva (az a pénzösszeg, ami az egyetem rendelkezésére áll egy hallgató esetében egy félévre) alapján kerülnek megállapításra. Érdemes tehát figyelni a félévek elején a hirdetőtáblákat, mert könnyen juthatnak a hallgatók egy kis pluszpénzhez. Azonban, ha valaki lecsúszik a határidőkről, és bekövetkezik egy teljesen váratlan esemény, ami a hallgató pénzügyi stabilitását veszélyezteti, akkor van lehetősége rendkívüli támogatásokhoz jutnia. Sok egyetemen és főiskolán működik rendkívüli szociális támogatás, aminek lényege, hogy a hirtelen bajba került egyetemistáknak pénzügyi mentőövet nyújtson. Ezek az összegek, nem annyira magasak, de nem elenyésző semmilyen összegű pénz szűkösebb időkben. Tehát érdemes nyitott szemmel járni az egyetemen és figyelni a hirdetőtáblák papírhalmait.
