Az amerikai FOX csatorna 1987-ben tűzte műsorra a Egy Rém rendes család című sorozatot, amit nagyjából egy évtizeddel később kezdett vetíteni a magyar közönség számára a TV3. A sorozat egy igencsak diszfunkcionális családot mutat be, akik számára minden egyes nap maga a pokol és nincs út a menekülésre. A sorozat átütő siker volt, összesen 42 országban sugározták, köztük Venezuelában, Ukrajnában, Törökországban, Norvégiában, Hollandiában.

A műsor abszurd humorba csomagolva kritizálta az amerikai polgári életet. Szinte az összes lehetséges kérdést érintették, kezdve a férfi és női nemek közötti különbségektől, a média erején (erőszak és vásárlás) át, egészen a társadalmi feszültségekig, vagy az anyagi gondokig. A sorozat sikere abból is látszik, hogy tizenegy évadot készítettek belőle és ezzel a FOX televíziós csatorna leghosszabban futó élőszereplős sit-comjává vált (sit-com: a szituációs komédia rövidítése, melynek lényege, hogy a szereplők és helyszínek mindig ugyanazok, a komikum forrása ezeknek az ismert szereplőknek és helyszíneknek szokatlan, érdekes helyzetekbe való helyezése.) Több visszatérő motívum (nudibár, NO MA'AM klub, elhízott vásárlók a cipőboltban) ad hangsúlyt a legfőbb témáknak.

A sorozatot rendkívül sok kritika érte, hogy hímsoviniszta (a család egyik női tagja munkanélküli, egész nap a kanapén ül és Opraht nézi, a másik családtag pedig irreálisan hülye és valószínűleg soha nem fogja semmire vinni az életben, hacsak ki nem fog magának egy gazdag palit) és jó fényben tünteti fel az erőszakot. A sorozatban például van egy televíziós sorozat, a Pszichoapu, amelyet betiltanak, ugyanis minden másodpercre legalább egy haláleset jut. Azonban én személy szerint ezt a fajta kritikát nem tartom megalapozottnak. Hogy miért? Azon oknál fogva, hogy a férfiakat ugyanúgy górcső alá veszi. Al Bundynak, a család fejének legnagyobb szórakozása ha elmehet a nudibárba és nehezen megtakarított pénzét elszórhatja meztelen nőkre. Az Egy Rém rendes család fogta a tipikus amerikai családot és kifigurázta, mindenkit ugyanúgy.

A siker ráadásul nem korlátozódott az egyesült államokra. Azon túl, hogy több mint negyven ország leadta szinkronizálva vagy feliratosan, négy ország (köztük a miénk is), saját verziót gyártott belőle. Örményországban, Horvátországban és Magyarországon ezek azonban meg sem közelítették az eredeti sikerét és 26 rész után le is álltak a gyártásával (kivétel ez alól Örményország, ott a második évadra teljesen átszabták a műsort, szinte semmi köze nincs már az eredeti adaptációhoz). Oroszországban azonban az összes részt átültették a helyi környezetbe és miután ezeket leadták, a világhálón kezdtek új ötletek gyűjtésébe.

Az, hogy ennyi országban sikeres volt, alátámasztja azt a feltételezést, mely szerint egy adott amerikai társadalmi rétegen túl minden emberben megfogott valamit. Akár tetszik akár nem, a szexualitás, az erőszak, a nyomor itt van velünk és nem fog megszűnni. Egy csipetnyi humorral azért talán átvészelhetőek a szürke hétköznapok és megtanulunk egyet s mást azokról a dolgokról, amiket nem feltétlenül mondunk ki.