A sokadik tehetségkutató fut a magyar médiában: Megasztár, Csillagszületik, Társulat, X-Faktor..., és még mindig tömegek jelentkeznek, és szurkolnak. Itthon mindenki popsztár akar lenni: a kisgyerektől, az idős bácsiig. Sokan azt gondolják, azért, mert három féltiszta hangot ki tudnak préselni a torkukon, őstehetségek, és színpadon a helyük. Csak nem 10 millió énekes országa vagyunk, lettünk?

Szögezzük le, sose gondoltam, hogy egyszer tehetségkutató versenyeket fogok nézni a televízióban. Bár legenda csak egy van, a Megasztárból még is már az ötödik széria fut. Eddig egyet se néztem, egy adást nem láttam végig, kivéve a be nem jutott versenyzők bénázós videóit, azokon mikor sírva, mikor röhögve fetrengetem a YouTube előtt.

Ami a mostani Megasztárt illeti, talán két adást láttam végig. Már akkor sokkolt, hogy egy tizenegy éves kislány, Patai Anna mit keres a színpadon, tönkreteszik az életét, a nézők meg asszisztálnak hozzá az emeltdíjas SMS-ekkel, a kislány meg azt hiszi, hogy popsztár lesz, pedig épp a matekháziját kéne otthon körmölnie, meg nyolckor ágyba bújni a kismacija meg a játék babája közé. Kedvencem, hogy a tizenegy éves leányka bár szerepelhetett a műsorban, de azt otthon nem nézhette volna egyedül, mert a műsor 12-es karikával fut. Remélem Szalai Annamária szemei szikrát szórtak az eset miatt.

A másik szembeötlő furcsaság Szíj Melinda volt, akitől hangos most a bulvársajtó. Kiesett. El se hiszem, hogy még csak most.  Ez a nő szerintem vagy nem szedte az antidepresszánsát, vagy még nem diagnosztizálták nála a súlyos depressziót. Bár az is lehet, hogy szimplán nem képesek az arcizmai a mosoly és az öröm kifejezésére. Némelyik képen úgy néz ki, mint aki éppen arra készül, hogy a Szabadág-hídról alá veti magát a jeges Dunába. Hogy hogyan énekel, nem tudom, arra nem is tudtam sose figyelni, szörnyülködtem a pingvin mozgásán, a komorságán, és nem érettem, ez a nő egyátalán miért jelentkezett a műsorba, ha képtelen a saját sikerének legalább egy csöppet is örülni?

Vannak, akik csalást sejtenek az ügy mögött. Ha a TV2 direkt ejtette ki a versenyzőt, őszintén megérteném őket. Kínos volt már nekik az egész, még a végén megnyerte volna…

Az egész jelenség, mind Patai Annáé, mind Szíj Melindáé felveti egyébként a kérdést: szabad-e ennyire a nézőkre bízni a döntést. Hiszen látjuk: a nézők hülyék. Már csak azért is, mert normális ember nem szavaz kétszáz valahány forint plusz áfáért tévés marhaságokra (többször is), na meg azért, mert az istenadta nép hajlamos a béna, elesett, cukinak tűnő (itt a kislányra gondolok) versenyzőket tovább juttatni.  Azt már nem is mondom, hogy lehetne persze internetes szavazás, ingyen, mert épp itt van a kutya, akarom mondani a pénz elásva.

A csatornáknak ezek a versenyek üzleti befektetések: a bevétel egy részét a reklámok, a támogatók adják, de egy igen jelentős részét a nézői szavazatok alkotják. Nem aprópénzről van szó, így a netes szavazás, illetve a nézők teljes kizárása lehetetlen. Így viszont felmerül, hogy minek van zsűri? Dísznek? Az RTL hasonszőrű – bár véleményem szerint igényesebb – műsorában egyre többször passzolják át a párbaj utáni zsűri döntést is a nézőknek, így azt a kevés döntési lehetőséget is hárítják, amit a játékszabály biztosítana számukra.

Lehet, a zsűrit kéne kiszavazni, és hazaküldeni? Vagy mi lenne, ha beküldenénk mindkét csatorna zsűrijét, meg mentorát a Való Villába? Persze csak is egy emeltdíjas SMS-szavazás keretében…