Legalábbis zeneileg. 2010 teljes mértékben a pop és az elektronikus zene éve volt.
Persze fel lehet tenni a kérdést, baj-e, hogy ez így történt?
Aki csak a pop zenét szereti annak nem természetesen, de egy szélesebb ízlés palettával rendelkező egyénnek már nem mindegy. Elsősorban a britekről írnék, vagyis kérdeznék, amolyan Palik Laci stílusban: "Hová tűnt Damon Hill?"
Végül is, ő is brit...A 2000-es évektől kezdve egyre jobban teret hódított magának az indie zene, amit elsősorban a szigetország lakói játszottak előszeretettel. De ha ma ránézünk a Billboard listájára, csak Rihanna-t, Katy Perry-t, és persze Justin Bieber-t látunk. Ugyanez a helyzet a brit listákon is. Megnézzük a top 40-et, és mintha az indie térhódítása meg se történt volna. A britpop idején minden héten gitárzenekarok foglalták el az első öt helyet. Most pedig az is ritka, ha egy-egy bejut az első 40-be. Tavaly egyetlen egyszer fordult csak elő, hogy egy rock szám az első tízbe egyáltalán bekerült!
Bár, erről azért az együttesek is tehetnek, mert mostanában nehéz beleszeretni bármelyikbe is. Ebből a szempontból viszont az emberek is hibásak, annyira beszűkült lett az ízlésük mostanra.
Itt is ki kell külön emelni Magyarországot, ahol szinte semmit nem hallunk ezekről a zenekarokról, mert a legtöbb esetben a nevük semmit nem mond a magyarnak. De persze miért is bánkódna ezért bárki is, amikor van nekünk helyette egy SP-nk (suttyó paraszt?), Anti fitness valamink, rapper csávónk, meg az új Justin Bieber. Ők annyira "minőségi" szinten zenélnek, hogy nem is kell nekünk több.
Őszintén szólva, én már nagyon unom azt, hogy egy szám nem szól semmiről, de tényleg semmiről. A szavak rímelnek, nyomnak alá egy kis ritmust és kész is. Ezzel bárki sztár lehet ma már. Nem mondom, hogy feltétlenül jelentése legyen annak amit éneklünk, de az IGÉNY legyen meg rá. Valami egyedi hangzás, valami plusz, amitől nem csak egy lesz a sokból. És az indie ebben különbözik bármitől is, hogy széles palettán játszanak, igényesen összerakott zenét.
Reméljük hamarosan megkezdődik a reconquista, addig is míg várunk, hallgatjuk a régi szép idők jó számait, a végtelenbe és tovább!
