Ismét meg kell osszak Veletek egy számomra felejthetetlen történetet... Gondolom, mindenki  - vagy legalábbis majdnem mindenki -  tisztában van vele, hogy nagymúltú iskolánk falain belül lehetősége van a "költséges" hallgatóknak részletfizetési kérelmet benyújtani, mely által a teljes tanulmányi összeg felét kell csak beiratkozásig kifizetni, a másik felét meg körülbelül két hónap múlva. Na igen, de az, hogy hogyan is ment nálam végbe ez pontosan ...

Én bevallom őszintén szeretem rendszerezni magamban a sulis teendőket és megfelelő időben elvégezni azokat -  különös tekintettel az anyagiakra - , lehetőleg még mondjuk a beiratkozási időszak vége előtt. Ugye. Na de ne szaladjunk ennyire előre, pikáns előzményekkel is rendelkezem, csak hogy érezzétek a törődést.

Történt ugyanis, hogy pár szaktársammal együtt meglepetten tapasztaltuk, hogy a "kommédián" a befizetendő összeg rublika alatt az eddig megszokott laza 180 ezer forint helyett most 190-et jelez a Neptun. Miközben már a fél társaság átutalta a rendszerbe a pénzt. "No, kérem... Mi a csuda?" - fogalmazódott meg bennünk ez a gondolat, természetesen a jassznyelv igen erőteljes, és kacifántos változataiba interpretálva.

Ez történt február 5.-én, pénteken. 8.-tól pedig suli, ugye. Közben nekem még a részletfizetési kérelmemet is le kellene, hogy adjam, ami még hivatalos, kitöltött formában nem került fel a BTK letölthető úrlapok menüpontja közé, csak egy általános, kitöltetlen formátumú lapot tudtam szerezni hosszas kérdezősködés útján. Na ekkor tudatosult bennem, hogy azok a körök, amiket le kell még fussak ezügyben, brutálisabbak lesznek, mint egy csigának a kúper.

Nem is csalódtam. Hétfőn reggel go rögtön a TO-ra, ott a megszokott hangulat, majd kiderült, hogy igazából csak a Neptunzoli tudja átírni a suli által hibásan feltüntetett összeget... Na nem baj, nosza, nála biztos, hogy sikerrel járunk. Ja, abból a szempontból biztos, hogy megtudtuk, -  miközben Neptunzolira várakoztunk - , hogy hogyan kell a Google-ből letölteni a Firefoxot, ha esetleg még nem tudná valaki. Ugyanis éppen ezt ecsetelgette a telefonban valakinek, mialatt három hallgató várakozott az irodájában.

Miután letette a kagylót, közölte, hogy csak a TO írásos engedélyével lehet módosítani a kiírt összegeket, úgyhogy igazából tök feleslegesen háborgunk itten. Na, mindegy, már tudtuk, hogy erre a hihetetlen bonyolult tranzakcióra ez a nap már rá van szánva.

Back to TO, ott sem igazán értették, hogy mi van, nem baj, itt van egy frissen kinyomott lista a költségtérítéses hallgatókról, vigyétek. Mint kiderült: az összes, ismétlem, az ÖSSZES BTK-s harmadéves kommunikáció szakos költségtérítéses hallgatónak elírták a befizetendő összeget, így mintegy keresztes vitézekként járultunk hozzá bajtársaink pénztárcájának kíméléséhez intézkedéseink által.

Mondanom sem kell, visszatéptünk Neptunzolihoz, aki végre elvette tőlünk a lapot, és korrigálta a dolgokat. Ok, egy tégla leesett a szívünkről. Gondoltam, itt már nem lehet semmi gond, mondom neki, -  ha már úgy is itt vagyok - , hogy ugyan már, bontsa meg nekem azt a 180-at két részletbe, legyen olyan kedves.

Na, tippeljetek, mi volt a válasz. Az, ami először eszetekbe jut a Károlin belüli ügyintézésről. Na ugye... Megy ez.

Szóval kijelentette, hogy ebben a kérdésben ő nem kompetens, csak a TO-n (!) található egyik kolléga foglalkozik az ilyen ügyekkel.

Na, hogy ne legyen olyan sok szóismétlés eme szösszenetben, rögtön onnan kezdem, hogy ott vagyok a TO-n, végre megtaláltam az illetékest, aki közölte: a dékáni beleegyezés nélkül neki nem áll módjában most itt helyben megosztani a pénzt. Ok, ez mondjuk érthető is. Végül megegyeztünk, hogy értesít engem e-mailben, amint lehetséges a módosítás, ami később meg is történt, minden lezajlott rendben mindezek után, szóval itt a vége, fuss el véle.

Nem akarok én elbizonytalanítani senkit a kérelem igénybevételét illetően, csak annyit mondok: örüljenek tiszta szívükből az államisok, hiszen - mint úgy általában minden tekintetben az Egyetemen - ezúttal is ők az igazán kedvezményezettek.