A következőkben egy olyan témáról fogok írni, ami véleményem szerint elég sok diákot érint: a számítógépes oktatásról/ellátottságról, valamint a már nagyon sok oktatási intézményben elterjedt, a Károlin azonban eddig sajnos még nem ismert új képzési formáról: az e-learningről.

Magyarországon 2000 óta létezik ez az oktatási forma, mely egy forradalmasított változata a távoktatásnak. Sokan ellenzik ennek az elterjedését, mivel ez a tanulási/tanítási módszer nem követeli meg a tanár-diák személyes kontaktot, konzultációt, gyakorlatilag egy jó IKT-s eszköz és a világháló segítségével elsajátíthatunk minden tananyagot. Erről és a diákok számítógép-használatáról beszélgettem egy programtervező matematikussal, aki a Nyíregyházi Főiskolán informatikát tanít:

-Mióta foglalkozik informatikával?

-2004-ben végeztem a Debreceni Egyetemen, programtervező matematikusként. Már korábban is dolgoztam egy szoftverfejlesztő cégnél, majd 2002-ben egy saját informatikai cég alapítottam meg. A főiskolán 2004. óta tanítok.

-A számítástechnikán belül mit tanít pontosan a diákoknak?

-Az alapozó ismeretek megszerzésén kívül, programozást, multimédiát, rendszeres technikai weblapszerkesztést, valamint statisztikát tanítok. Nemcsak főiskolás diákoknak, hanem felnőttképzés keretén belül is.

-Mi a tapasztalata a diákok informatikai felkészültségével kapcsolatban? És, ha már említette a felnőttképzést; az idősebb a generáció mennyire tudja felvenni a versenyt a fiatalabbakkal?

-Az a tapasztalatom, hogy a diákok többségének még az alapszintű felhasználói ismeretei sincsenek meg teljesen; tudnak szöveget szerkeszteni és internetezni, de például táblázatot kezelni már annál kevésbé. Az nagy segítséget jelent a diáknak,- és a tanárnak is, egyaránt- ha már a középiskolájában lehetősége nyílt rá, hogy elsajátítsa az alapvető informatikai ismereteket, tanóra keretén belül. Így a főiskolán a tudását még magasabb szintre tudja emelni. De sajnos ez még mindig nem egységes. A felnőttoktatásban kissé nehezebb a helyzet, még több tanulást, tanítást igényel a többség, hiszen minél idősebb korosztályról van szó, annál inkább redukálható le az informatikai tudás.

-Mi a véleménye az új oktatási formáról; az e-Learning-ről?

-Mint ahogyan mindennek, az e-Learning-nek is megvannak a maga előnyei és hátrányai is. Jómagam, részt vettem 2004-ben egy egyhetes e-Learning tanulmányi úton, ami Madridban került megrendezésre az UNED (Universidad Nacional de Educación a Distancia) Nemzetközi Távoktatási Egyetemen. Ez az intézmény például több mint tízezer hallgatóval rendelkezik, a világ minden pontjáról. Ez számomra –pozitív értelemben- döbbenetes, hogy tulajdonképpen a modern technikának köszönhetően, diákok ezrei tanulhatnak egy „oktatási intézményben” úgy, hogy közben valaki Amerikában él, valaki Európában.

-Ha jól értem, Ön szerint sokkal inkább előnyei vannak az e-Learning-nek, mint hátrányai?

-A diákok részéről mindenképpen az előnyöket emelném ki, hisz akárhonnan, akármikor elérhető a tananyag, nem igényel személyes jelenlétet, kontaktórákat. A tanárokkal való konzultációt pedig nem élőben, hanem videokonferenciákon keresztül is megtehetik. Már számos főiskola/egyetem rendelkezik ezzel az oktatási formával, de még nem mindegyik. Vannak egyetemek, amelyek külföldről „megvásárolják” bizonyos kurzusok licence díját, így az itthoni hallgatóknak lehetőségük nyílik a saját nyelvükön tanulni azt a tárgyat.

Az oktatók számára bonyolultabb kicsit a helyzet. Például, ha egy feladatról, vizsgáról van szó, nem lehetnek teljesen biztosak abban, hogy a „megfelelő” diák végzi el a munkát. Ezt egy web-kamera segítségével azonban könnyen le lehet ellenőrizni. Továbbá az is tény, hogy ez a rendszer némi plusz munkát igényel az oktatók részéről, ugyanis ez azért többről szól, mint néhány anyag feltöltéséről.  Ezekre viszont léteznek kiváló pályázatok, amik igencsak megkönnyítik az oktatók munkáját. Összességében támogatom ezt az oktatási formát, hiszen célunk a hallgatói létszám növelése és az oktatás minél magasabb szintű és szélesebb körű terjesztése.

-Tehát, ha jól értem; a Nyíregyházi Főiskola diákjai számára is elérhető ez az új képzési ág?

-Ez így van. Ezen a főiskolán a Virtuális Campus projekt rakta le e-Learning oktatásunk alapjait, mely 2001 óta működik. A növekedő hallgatói létszám tette szükségessé, hogy nyugat európai mintára bevezessük, az akkor még Magyarországon gyermekcipőben járó képzési formát. Hamar kiderült, hogy az Internetről linken keresztül letölthető tananyagok, és az e-mailen beküldendő feladatok nem lehetnek elég hatékonyak a diákok, és az e-maileket százasával fogadó oktatók számára sem. Ezért 2002-ben bevezetésre került a Virtuális Campus keretrendszer. A rendszer lehetővé tette, hogy ki tudjuk használni az e-learning lehetőségeit: a hallgatók egyedi azonosítását, a munkafolyamat pontos nyomon követését, a tananyag logikai struktúrájának létrehozását, tartalmának megjelenítését.

-Milyen típusú tárgyak tartoznak ide?

-Általában a „C” típusúak, az e-Learning tárgyak, mert ezekre a kurzusokra bármilyen szakos hallgatók jelentkezhetnek. Jelenlegi e-Learning tárgyaink:

Tanulás a sikerért. Alapok./ Tanulás a sikerért: memóriafokozók/ Hatékony feljegyzéskészítés/ Felkészülés egy bemutatóra/ Birkózás a feszültséggel/ Használjuk az internetet tanulásra/ Elfogultságmentes kommunikáció/ Hatékony kommunikáció: Hallasz?/ Hatékony kommunikáció: Beszéd Úr!

Ezek igencsak népszerűek lettek, hiszen a diákok rendszeres óralátogatás nélkül is teljesíthetik ezeket a tárgyakat úgy, hogy saját ütemezésük szerint dolgozhatják fel az ezekhez kapcsolódó elektronikus tananyagot. Még állandó internetkapcsolat sem szükséges hozzá, ugyanis- ahogyan azt már említettem- a könyvtár közel 200 db számítógépe biztosítja a tananyag elsajátításához, vagy letöltéséhez szükséges online anyagot.

Véleményem szerint azonban még számos funkció létezik a hatékony tanítási-tanulási folyamat segítésére, mint például: Chat, fórum, hirdetmények, határidő bejegyzések, saját ütemezés szerinti haladás, gyakorló és ellenőrző tesztek.