Nem árt néha egy kis háttérinformáció, csak azért, hogy tudjuk: hova járunk immáron 3 hosszú éve. Bevallom, sok új információ derült ki számomra a Károliról, de szerencsére még éppen időben sikerült pótolnom eme hiányosságomat. Ha éppen unalmas perceitekben semmi másra nem tudtok gondolni, csak az Egyetemre, álljon itt néhány évszám és név "agytágítás" gyanánt. Mert Károli csak egy van. Nem igaz? :)
A Károli Gáspár Református Egyetemet 1855. október 10-én a Kálvin téri templomban Báthory Gábor nyitotta meg, akkor még Budapesti Theológiai Akadémia néven. A korábban Kecskeméten végzett lelkészképzés 1855. augusztusától Pestre került át.
Az intézet igazgatója Török Pál pesti lelkész volt. Jó nevű tanárok tanítottak itt, és vonzották a hallgatókat, évről évre újabb tanszékeket állítottak fel, erősödött a theológiai akadémia hírneve, nőtt hallgatóinak száma, de egyre nyomasztóbb lett a helyhiány. Kezdetben a Kálvin-téri Református Egyházközség termeiben folyt az oktatás, sőt, a professzorok saját lakásukban is tartottak előadásokat.
1863-ban épült fel az a két emeletes épület a Kálvin téri református templom mellett, amely 1912-ig adott otthont a theologiának.
Az átmeneti időszakban a Kálvin tér közelében fekvő Lónyay utcában kapott termekben is folyt a tanítás. 1909-ben, oktatási célra bérbe vették, majd megvásárolták a kincstárból a Ferencvárosi Dohánygyár Ráday utcai telkét, a rajta lévő épülettel.
1912. november 2-án avatták fel a Teológiai Akadémia Ráday utcai új épületét, miután szeptember 16-án a főiskola megkezdte működését. Megnyílt az internátus, megfelelő elhelyezést nyert a Dunamelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala, a Ráday Könyvtár és az egyházkerületi levéltár. Majd megalakult a szemináriumi könyvtár is.
A második világháború és az ostrom során tönkrement a tantermek jó része. Még az 1946/47-es tanév is a háború utóhatásainak jegyeit viselte magán.
1956-ban a teológus ifjúság csatlakozott a felvonulókhoz, akiket a kapuban Pap László dékán igével indított útnak. A forradalom során két teológus lelt mártírhalált, Herczeg Lajos és Magócsi István. A szabadságharc zavaros napjaiban a segíteni akarás vezette, s egy látogatásból hazatérve a Lónyay utcában lőtték le őket egy szovjet tankból. Önfeláldozásukra az udvaron felállított kopjafák emlékeztetnek.
1978-ban határozta el az egyházkerületi közgyűlés az épület bővítését és újjáépítését. 1981-1983 között felépült az új épületszárny, melynek három emeletén összesen 75 kétágyas diákszoba és 8 lakás kapott helyet. 1983. október 10-én a Theológiai Akadémia 128. évfordulóján tartották az új épületszárny felavatási ünnepségét. 1983-87 között megtörtént a régi épület teljes felújítása. A világon másodikként Bibliamúzeum nyílt az épületben.
1990. július 1-tõl egyetemmé nyilvánították egyebek között a Budapesti Református Teológiai Akadémiát is. Ezen a bázison a református zsinat 1993. február 24-i ülésén megalapította „a Károli Gáspár Református Egyetemet” a Budapesti Református Teológiai Akadémia bővítésével és a Nagykőrösi és Dunamelléki Református Hitoktató és Tanítóképző Főiskola főiskolai karaként történt csatlakozásával melyet 1839-ben alapítottak.
A Magyarországi Református Egyház Zsinata 1993-ban döntött egy több karral rendelkező egyetem megalapításáról. 1998-ban megkezdte működését az Állam- és Jogtudományi Kar.
A KGRE célja és feladata, hogy a nagy múltú református kollégiumok, Sárospatak, Pápa, Debrecen, Nagyenyed és Kolozsvár hagyományait folytatva a lelkészképzés mellett több tudományterületen és több tudományágban folytasson egyetemi és főiskolai alapképzést.
Forrás: Wikipedia
