Rovatomban különböző darabokat fogok bemutatni, kritizálni, s ha úgy tetszik, reklámozni is.
Egy színházjegy 1000-3000 között mozog a pesti színházakban átlagosan, ami nem kerül többe, mint egy kisebbfajta esti összeröffenés a Csendesben például. Néha-néha tehát kultúrálódhatnánk is az illuminált állapot megszerzése helyett, ami valljuk be, egyre többe fáj. Kapjunk hát fel magunkra estélyit vagy farmert, - a mai haladó világban már szinte minden megengedett a színházban is, ha van jegyed. -
Aztán irány a bordóbársony szék melege, s a kényelmes `lecsüccs` és `mobil-kikapcs` után a bíbor függönykelme felhúzásával már tényleg nincs más hátra, kezdődik a performansz….
A bolondok napi előadás érdekesen indult. Katonai kiképzőterep hangulatú díszlettel, amelyet természetesen forgószínpaddal irányítottak. Majdan két részeg velencei harácsolásával, akik kiötlik, hogy bemártják Desdamona apjánál a lánya titkos szeretőjét, a néger Othello-t. Igen ám, csakhogy a férfi már el is vette a szőkeséget, akit egyébként Béres Márta alakít alapjáraton, de valamiért most Tornyi Ildikó ugrott be helyette. Egész tisztességesen játssza el a főszereplőnőt, de azért a krétakörös (azóta sajnos már felbomlott a társulat) Mártát nem tudja überelni, valljuk be. Nagy Zsolt, a címszereplő is remek színész, (szintén ex-krétakör tag), de kisebb színpadra való…hangja, fellépése, no és magassága miatt nem egy olyan nagy kaliberű színpadra termett, mint amilyen a Víg Színházé. Azonban Fekete Ernő, Jagoként elviszi a vállán az egész darabot, amely különben eléggé döcögős. S ez bizony a rendezés hibája főként. Már nem az első alkalom, hogy Eszenyi Enikő (akit különben szakmai berkekben Iszonyú Enikőnek szokás nevezni), mellé fogott kusza ötleteivel. Bár az Ünnep című darab sikere megkérdőjelezhetetlen, azóta sajnos nem tudott egységeset, értékeset, átütőt alkotni. Lehetséges, hogy jobban tette volna, ha színésznőként és színi igazgatóként foglalja el magát; ahelyett, hogy rendezőként próbál érvényesülni. A jegyárak különben 700-3500 Ft-ig terjednek, nem is olyan vészes tehát, de összességében csalódás volt a darab. Túlzottan teátrális jeleneteket vonultattak fel az amúgy tényleg jó képességű színészek. Vegyük csak például a végkifejletet, amelyben Desdamona tíz percen keresztül egy halászhálóban csüng a levegőben…halottan. Nem lenne rossz elképzelés, de még Braghini Rozina csodás játéka, (a darabban Emíia megszemélyesítője) sem tudta kiegyenlíteni a groteszk és a felesleges morbiditás között húzódó problémát. A másik gond pedig a vulgaritással volt; miért hiszik azt mostanság egyesek (Alföldi a legékesebb példa), hogy attól lesz valami hatásos, hogy egyfolytában káromkodnak a színészek? Tíz-húsz bas*dmeg hallgatása ugyan nekem, fiatalnak meg sem kottyan, de mondjuk egy idős párnak, akik a hagyományos Shakespeare darabot szeretnék megnézni...nem feltétlen elviselhető. Tehát a párbeszédek gyengeségét (amit nem is értek, hisz a drámában jól megírt monológok és dialógusok szerepelnek), nem a felesleges B betűs szavakkal kéne kompenzálnia a dramaturgnak. Hiába: a Nutellával is így van. Finom, finom. De ha túl sokat próbálnak belőle rád erőszakolni, már gejjé válik, és nem kívánod. A kevesebb több. Ismét bebizonyosodott. Ettől függetlenül ajánlom a darab megtekintését szeretettel! Sajnos nem a darab különlegessége miatt, hanem főként személyes indítékokból, hiszen nővérem, a Képzőművészeti Egyetem hallgatója, egy volt a jelmeztervezők névsorában. S őszíntén mondhatom, (no meg persze némi büszkélkedéssel): A legszebb és legeredetibb a darabban Desdamona ruhakölteménye volt....
Következő előadások időpontjai: (19 Órától)
Ápr. 06. – Kedd
Ápr. 11. – Vasárnap
Ápr. 12. – Hétfő
Ápr. 20. – Kedd
Ápr. 29. – Csütörtök
Május 05. – Szerda
Május 07. –Péntek
Május 27. –Csütörtök
Június 04. – Péntek
