Dr. Lőrincz Jenő tanár, orvos, jogász, nyelvész, egyetemünk kedvelt oktatója. Modernkori humanista, polihisztor, hatalmas élettapasztalattal, bölcsességgel, amit fáradhatatlanul kíván diákjainak átadni. Az alábbi interjúsorozatban Tanár úr életútját kívánom bemutatni....

Formentera: Tanár úr hogyan került kapcsolatba a teremhokival (floorball, teremben űzött, műanyag hokiütővel, és labdával kiskapura játszott csapatjáték, - a szerk.), milyen keretek között és hogyan zajlik ez az egyetemen?

Dr. Lőrincz Jenő: Az Intézet kutatásai témái között a munkahelyi stressz, és annak csökkentése is szerepel. A rendszeres mozgás nagyon ideillik. Nem idegen ettől a személyes példaadás sem. Ebben az intézetben kivételesen jó munkahelyi légkör van, a megalakulása óta. Amikor Túry Ferenc professzort nevezték ki az Intézet igazgatójának, ő a munkahelyi sportot felkarolta.  Egy üres földszinti szobát az intézetek beosztottak maguk között, ránk (munkaidő után) a szerda 4 órától 5-ig jutott, azóta élünk a lehetőséggel.

Formentera: Tapasztalatom szerint a teremhoki kevéssé ismert sport, nem sokan ismerik, még kevesebben játsszák, gyakorolják aktívan. Miért esett a Professzor úr választása pont erre a sportra, mint munkahelyi fizikai aktivitásra?

Dr. Lőrincz Jenő: Mérete szerint a szoba alkalmas volt rá, másrészt a Tanár úr ennek a sportnak a mestere. Roppant elegánsan kezeli az ütőt, sokat tanulunk tőle. Ennek a sportnak a kecsességét rögtön észrevettem magam is, és csak egyszer kellett belekóstolnom, sem én, sem munkatársaim nem tudunk elszakadni tőle.

Formentera: Szabad tudni kikből áll össze a csapat?

Dr. Lőrincz Jenő: A munkatársakból, aki csak jön. Örülünk, ha másokat is magával ragad a játék szenvedélye, a küzdelem öröme. Az egész napi üléshez, számítógéphez kötött oktatók, kutatók számára, ez így kivételes lehetőség egészségük őrzésére. 

Folytatjuk.