Dr. Lőrincz Jenő tanár, orvos, jogász, nyelvész, egyetemünk kedvelt oktatója. Modernkori humanista, polihisztor, hatalmas élettapasztalattal, bölcsességgel, amit fáradhatatlanul kíván diákjainak átadni. Az alábbi interjúsorozatban Tanár úr életútját kívánom bemutatni....

Formentera: Úgy tudom, hogy Tanár Úr a teremhoki-edzés után kínai nyelvórára megy. Miért is kezdte el tanulni a nyelvet? A kultúra iránti érdeklődésből vagy a nyelv szépségéért?

Dr. Lőrincz Jenő: Már 1960-ban is érdeklődtem iránta, de csak sóhajtottam magamban, milyen jó lenne kínaiul is tanulnom.  A kínai tanszék ott volt a finnugor tanszék mellett, a vágyat ébren tartotta bennem. Egyszerre azonban nem ment minden. Hanem, tavaly nyáron körlevél érkezett, hogy az ELTE Konfuciusz Intézete kínai nyelvtanfolyamat szervez az egyetem dolgozóinak. Rögvest jelentkeztem.

Formentera: Ez rendkívüli lehetőség.

Dr. Lőrincz Jenő: 15-20-an az egyetemről belevágtunk szeptemberben, azóta többen lemorzsolódtak. Én magam naponta megküzdök kezdő tudásomért, kivált kínai írással.

Formentera: Meg lehet tanulni egy alapszintű írástudományt? Tehát a bonyolult íráskészletet, a különböző nyelvváltozatok alapjait? Vannak barátaim, akik tudnak japánul, írni nem, de beszélni igen, ez a kínaira is igaz? Hogyan lehet kínaiul írni?

Dr. Lőrincz Jenő: Van logikája a kínai írásnak, vannak úgynevezett gyökjelek, amelyek előfordulnak különböző szavak írásképében, szótagokban. De azért mindegyik írásjegy más. Ha a kínai iskolás, több ezer jelet képes megtanulni, akkor nekünk szorgalommal ugyanúgy sikerülhet.

Formentera: Melyik karaktert könnyebb felismerni a kézzel írt változatot vagy a nyomtatottat?

Dr. Lőrincz Jenő: A kézzel írt jegyeket művészi módon lehet megformázni, ez egy külön művészeti ág Kínában, szemben a nyomtatott változattal, de az előbbit könnyebb elsajátítani. Mostanra mintegy 150 szót tanultunk. Sokat felismerek belőlük, vagy 30-at tudnék most itt fejből leírni.

Formentera: A kínai nyelv iránti rajongás a kultúrára is kiterjed vagy csak önmagában a nyelvre?

Dr. Lőrincz Jenő: A legmélyebben a nyelvnek a szelleme foglalkoztat.  Magyarország kínai nevében benne van a hun szó, és a hunokon keresztül valamilyen képet őriznek a magyarságról magukban. Ezek különös egyezések és kapcsolatok, amik a fantáziánkat megragadják.

Formentera: Az érdeklődés tehát elsősorban a nyelvészeti szempontokból táplálkozik.

Dr. Lőrincz Jenő: Igen.

Folytatás következik, a befejező résszel és néhány személyes mozzanatot is megismerhetünk Tanár úr életéből.