Egy férfi elment panaszkodni a furfangos észjárású zsidó rabbihoz.
- Rabbi, haton lakunk egy nagy szobában, mégis egész nap unatkozunk, nem tudjuk, mit csináljunk! Segíts, mit tehetnénk?
- Menj, köss ki az istállóból egy kecskét, és vidd be a szoba közepébe! Lakjon veletek egy hétig, aztán gyere vissza! - válaszolta a rabbi.
A férfi nem igazán értette, hogyan segíthet ez nekik, de azért megtette. Eltelt a hét, és visszament a rabbihoz. Idegileg teljesen ki volt készülve, látszott rajta, hogy nem aludt sokat.
- Rabbi, annyira büdös a kecske és idegesítő a mekegése, hogy mi már nem bírjuk ki vele egy szobában még egy napig!
- Akkor menj, kösd vissza a kecskét az istállóba, és gyere vissza egy hét múlva.
Elment a férfi, visszakötötte a kecskét az istállóba. Hamar eltelt a hét, ment vissza izgatottan és boldogan a rabbihoz.
- Rabbi, rabbi! Olyan áldott minden perc a kecske zajos mekegése nélkül! Együtt kitakarítottuk a szobát a kecske után, jól elbeszélgettünk. Köszönöm neked rabbi a tanácsot!
Sokszor az is baj, ha nincsen baj. Ha nincs semmi baj, unatkozunk, nincs mit csináljunk. Ezért kell jönnie valaminek, ami után értékeljük azt is, ha nincsen baj.
