Van egy angol mondás, ami szerint, nincs olyan, hogy ingyen ebéd. Minden, még az is, ami ingyen van, valamilyen költséggel jár. Legfeljebb nem mi fizetünk érte.

Bár nagyon sokan nem tudnak róla, de van egy szerződés, aminek köszönhetően az amerikai Microsoft szoftvercég termékeit ingyen használhatjuk a számítógépeinken. Mi ez és miért jó nekünk? Vagy miért nem?

Az állam és a Microsoft közötti, jelenleg 2011. március 1-jéig érvényes, Campus szerződés értelmében „… a köz- és felsőoktatási intézmények számítógépein, a felsőoktatási intézmények oktatói, hallgatói és dolgozói, valamint az általános és középiskolák pedagógusai otthoni számítógépein is jogtisztán használhatók a Microsoft Windows Frissítés (upgrade), valamint a Microsoft Office termékek…”.
Jól hangzik ugye? Ingyen Windows és Office. Nem csak az iskolai gépekre, hanem a saját otthoninkra is!

De mégis mit kell tenni, ha mi is igénybe szeretnénk venni ezt az ajánlatot?
Az egyik legnagyobb probléma ugyanis az, hogy a diákok nagy része egyszerűen nem is tud róla, hogy ez létezik és ingyen megkaphatja ezeket a szoftvereket.
Az egész nagyon egyszerű: csak felkeressük a Tisztaszoftver Program honlapját, megfelelően kitöltjük az igénylőlapot (.pdf link), visszaküldjük és várunk a licencigazolásra.
A honlapon keresztüli igénylés esetén ugyanis csak maga a licenc ingyenes, ha telepítő lemezt is kérünk, az háromezer forintba kerül. Más egyetemeken még ezért sem kell fizetni; az ottani diákok egyszerűen letölthetik a telepítő lemez képfájlját (sajnos ez nálunk a Károlin jelenleg nem elérhető). Érdemes még megemlíteni, hogy az egyes szoftverekből különböző verziókat (más nyelv, Office esetén más platform) is igényelhetünk.

Minden szép és jó. A legtöbb emberben fel sem merül a kérdés, hogy ezzel mi a probléma. Mert nagyon sokan (köztük én is) úgy gondoljuk, hogy ez a rendszer nem feltétlenül van így jól.

Kezdjük a szerződés hátterével. A Magyar Köztársaság kormánya még 2001-ben kötötte meg az első szerződést a redmondi szoftveripari óriással. Ennek értelmében az állam bruttó 1,5 milliárd forintot fizet évente azért, hogy a fentebb már leírt csoportok ingyen használhassák a Microsoft termékeit. Ez nagyjából 250-300 ezer számítógépet fed le az országban.

De még mi a konkrét probléma ezzel a szerződéssel?
Először is, még 2001-ben a Fidesz-kormány ideje alatt a Microsoft közbeszerzési eljárás nélkül jutott hozzá a megrendeléshez. Ezzel jogilag nincs probléma, mert a szoftver egyedi, szerzői jogvédelem alatt álló terméknek minősül, de vannak más alternatívák is, ráadásul ezek igazából ingyenesek. Sem nekünk, sem az államnak nem kéne érte fizetni. Jelenleg ugyanis úgy ingyenes nekünk, hogy az állam kifizeti helyettünk. Közpénzből. Az adófizetők pénzéből.

A másik probléma az, hogy a szerződés hatására az iskolák „függőek” lettek. A licencek és a szerződés is csak határozott időtartamra érvényes, annak lejárta után nagyon sok diák, oktató és iskola hoppon maradna. Ott lenne a számítógépük, de mivel nincs érvényes licencük, ezért nem használhatnák a szoftvereket. Függőek lettek a szerződéstől, azaz érdekükben áll, hogy az állam hosszabbítson. És ez újabb pénzkiadást jelent.
Tehát egy spirálhoz hasonló helyzetben vagyunk. Szinte muszáj fenntartani ezt a rendszert, hogy az oktatás szereplői egy reggel ne arra ébredjenek: az eddig legális szoftvereik már nem azok.

És mi van a már említett alternatívákkal? Rengeteg ingyenesen letölthető és használható operációs rendszer és irodai csomag érhető el a piacon. Ha úgy akarnánk, egy az egyben le lehetne cserélni az egész Windows-Office párost.
Az előbbire ott van a Canonical által fejlesztett, jelenleg a legnépszerűbb, linux disztribúció az Ubuntu. Utóbbira pedig a már az Oracle készítette OpenOffice. És a példákat még lehetne sorolni, most csak a két legelterjedtebbet említettem meg.

De mi erről az egészről a Microsoft véleménye?
Őket is megkerestem a kérdéssel kapcsolatban és Sagyibó Viktor a Microsoft Magyarország oktatásért felelős kereskedelmi vezetője válaszolt a kérdéseimre.
Az ő álláspontjuk szerint mivel a cégek 95-98%-a Microsoft termékeket alkalmaz az irodai környezetben, ezért mindenképpen olyan munkavállalókra van szükség, akik ezeket tudják is használni. Ennek a legmegfelelőbb előkészítése az, hogy a diákok Windows-t és Office-t használjanak az oktatásban, így készen lesznek arra, hogy a jövőbeli munkahelyükön ezekkel dolgozzanak. Munkaerő piaci szempontból tehát mindenképpen jó az, hogy a diákok igénybe vehetik ezeket az ingyen szoftvereket.
A másik fontos dolog az a szerződést kritizálók által sokszor elfelejtett TCO (total cost of ownership/teljes birtoklási költség). Egy szoftver beszerzésénél és használatánál ugyanis nem csak a konkrét szoftver beszerzési ára az egyetlen kiadás. Az üzembe helyezés, a terméktámogatás, a felügyelet mind-mind pénzbe kerül. És ha ezeket összeadjuk (ekkor kapjuk meg a TCO értékét), akkor már nem feltétlenül olcsóbb egy ingyenes szoftver.
A telefonos beszélgetésünk során szó volt még arról is, hogy igazából az egész szerződést egy bődületes kedvezményként is fel lehet fogni. Az állam részéről ugyanis diákonként körülbelül 5-10 dollárra jön ki egy licenc ára. Ha ezt összehasonlítjuk azzal, hogy mennyibe kerülne egy rendesen, a boltból, dobozban megvett Windows vagy Office akkor máris látatjuk a különbséget.
És igazából ez a legfontosabb dolog az egészben. A szerződésnek köszönhetően a diákok megkapják a döntés szabadságát. Kipróbálhatják, használhatják a Microsoft termékeit anélkül, hogy fizetniük kéne érte. Ne a pénztárcákon múljon az, hogy ha a valamit használni szeretnénk. Ennek az összegét vállalja át helyettünk az állam.

A kérdéssel más cégeket is megkerestem (Novell és IBM), de az előbbi egyáltalán nem válaszolt. Az IBM Magyarország pedig nem kívánt nyilatkozni, de egy cikket ajánlottak a figyelmembe, amiben Suhajda Attila, az IBM Magyarország kormányzati kapcsolatokért felelős menedzsere nyilatkozta a következőket: „… mind a közigazgatási szervezeteknek, mind a vállalkozásoknak mérlegelniük kell azt, hogy bár a nyílt forráskódú szoftverekért nem, vagy csak alacsony licencdíjat kell fizetni, de a bevezetési, üzemeltetési és támogatási költségek már megközelíthetik a hagyományos szoftverekét.” Ez egybehangzik a fent már említett TCO fogalmával.

Hogy minél több véleményt bemutassak ezért megkerestem az összes parlamenti pártot is, de az LMP-n kívül senki sem válaszolt a kérdéseimre. Bár a Jobbik visszaírt, hogy továbbították a megfelelő helyre a levelemet onnan azóta sem kaptam semmilyen információt.
Az LMP illetve a Kalózpárt részéről Szervác Attila nyilatkozott, aki a Magyar Debian Alapítványnak is tagja.
Elmondta, hogy a korszerű oktatásban szükség van szoftverekre, melyeket több szempont szerint kell beszerezni. Úgymint: a megfelelő műszaki támogatás biztosítása és a szabványosság. Rövidebben azt is mondhatjuk, hogy a szabad verseny, az üzleti és technológia semlegesség általi megfelelés biztosítása a cél.
Tehát ha ilyen szoftvereket akarunk alkalmazni, akkor azokat a nyílt szabvány-alapú (mindenek előtt ISO 9945), nyíltan implementált, kiemelten szabad szoftver megoldások közt kell keresnünk. Az ingyenes és nem nyílt szoftverekkel szemben ezek ugyanis valódi szabványokra épülnek (a már említett ISO 9945). Megfelelésük, biztonságuk a nyílt forráskód alapján igazolható és biztosítják a támogatás szabad versenyét.
A jelen helyzetben ugyan rendelkezésre állnak a fenti követelményeknek megfelelő szabad szoftverek de „helyettük egy olyan megoldást monopolizálunk, mely nem szabványos, verseny-ellenes, funkcionális megfelelése sok esetben kérdéses, erre a monopolizálásra költjük el az adófizetők milliárdjait, a hallgató pedig általában még az alapfokú ECDL szintnél is alacsonyabb ismerettel jön ki az iskolából, mert a szabványos szoftverekkel nem találkozott.”
Összefoglalva: „a Campus szerződésnek ebben a formájában álláspontunk szerint nincs jövője. Egy büntetés előtt be kell fejezni a Microsoft monopolizálását, olyan versenyre van szükség, melynek révén szabványos és alapvetően nyílt, szabad licencű szoftverek kerülnek a hallgatókhoz.”

Megkerestem még a legnagyobb magyar szabadszoftveres oldal, a Hungarian Unix Portal, admin-ját is a kérdéssel kapcsolatban, de ő sem válaszolt.

Úgy gondolom, hogy az egész kérdést még ennél is jobban lehetne boncolni, még több pro és kontra véleményt meghallgatni és leírni. Sajnos a szerződés esetleges egyéb érdekeltségeiről semmilyen információt nem tudtam szerezni, de mindenesetre ez is egy érdekes téma lenne.

Én még annyit tennék hozzá, hogy a gépemen a Campus szerződés keretein belül igénybe vett Windows 7 fut az Ubuntu mellett. Én mindkettőt használom, mindkettőre szükségem van. Vannak olyan programok, amik csak az előbbin és vannak olyanok, amik csak az utóbbin futnak.
Amíg nincs igazi platformfüggetlenség (és ez csak a szoftverfejlesztőkön múlik) addig nem is hiszem, hogy én ezen a felálláson változtatni fogok.

És, hogy az egész helyzet magyarosan abszurd mivoltáról is mutassak valamit hadd idézzem Fauszt Zoltánt, a Rufusz Computer Kft. ügyvezető igazgatóját, aki még 2005-ben nyilatkozta az Index hírportálnak az alábbiakat (jelenleg nem tudom, hogy ő-e az igazgató, lehet már nem):
„Bemegyek egy kollégiumba, benyitok bármelyik szobába, és azt látom, hogy a diákok 95 százaléka Microsoftot használ. Pedig ezek villamosmérnökök - értenek hozzá”