Előre bocsátom, hogy senkit nem szeretnék untatni azzal,hogy mindent leírjak Kárpátaljáról, hanem csak nagy általánosságba,nagy vonalakban szólnék néhány szóban arról,hogy valójában honnan is jöttem én. Varázslatos tájak, történelmi emlékek, nemzetiségi és vallási sokszínűség, hagyományos vendégszeretet: Kárpátalján mindez együtt található meg.
Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. Az I. világháborút követően a Csehszlovák Köztársaság egyik tartománya. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött, mintegy ezer esztendeig Magyarország, majd a trianoni békeszerződés után Csehszlovákia, illetve 1945-től 1991-ig a Szovjetunió ukrajnai részeként.
Területe 12 800 km².Nagy része hegyvidék valamint alföld. Az itteni Kárpátok három nagyobb hegyvonulata: a Beszkidek és a Gorgánok és a Vihorlát-Gutini hegylánc. A vidék délkeleti részére benyúlnak a Máramarosi havasok. Kárpátalja – és egyúttal Ukrajna – legmagasabb pontja a 2061 m magas Hoverla. Legnagyobb folyója a Tisza, hossza a terület határán belül 200 kilométer. További nagyobb folyói: a Tarac, a Talabor, a Nagy-ág, a Borzsa, a Latorca és az Ung. Legnagyobb tava a Szinevéri-tó.
Kárpátalja fő látnivalói a várak és várromok. A legjelentősebbek a munkácsi és az ungvári vár, de a huszti vár, a nagyszőlősi Kankó vár, a királyházai Nyalábvár, a nevickei, a szerednyei, a kovászói vár, Baranka vár, a Bodoló-vár, a dolhai vár, a gerényi vár, a Tóvár és a viski vár szintén érdekes látnivalóként szolgálnak. Sajnos jelentős részük elhanyagolt állapotban van.A számos kastély közül a beregvári Schönborn-kastély a legszebb, de érdemes megnézni a nagyszőlősi Perényi-kastélyt, a szentmiklósi Rákóczi-kastélyt, a beregszászi Bethlen–Rákóczi-kastélyt és a munkácsi Rákóczi-kastélyt („Fehér ház”) is.
Számos templom is turisztikai látnivalóként szolgál. A román kori templomok közül a legjelentősebb az Ungvár egyik külvárosában álló gerényi rotunda (körtemplom), itt találhatóak Kárpátalja legszebb középkori freskói. A gótikus stílus szép emléke a beregszászi és a munkácsi katolikus templom, a barokk stílusé pedig az ungvári püspöki székesegyház és a munkácsi bazilita templom és kolostor épületegyüttese. A festett fakazettás mennyezetű falusi templomok közül a legszebbek Csetfalván, Szalókán, Visken és Técsőn láthatóak. A hegyvidéken számos fatemplom található, amelyek a ruszin népi építészet csúcsának számítanak. Kárpátalja hajdan nagyszámú zsinagógájából mára csak néhány maradt fenn. Ezek közül is kettő érdemel figyelmet, az ungvári és a huszti zsinagóga.
Ezeknek a nevezetességeknek vagy látnivalóknak a részletesebb bemutatását már egy későbbi cikkben fogalmazom meg. Remélem sikerül majd felkeltenem az érdeklődéseteket és egyszer talán kedvet kaptok,hogy ti is saját szemetekkel lássátok ezeket a tájakat,amikor nyáron zöldben pompáznak a hegyoldalak, a fenyvesek, bővizűek a patakok,gyönyörűek a vízesések és azokat a történelmi emlékeket, helyszíneket, amelyek többek között a honfoglaló magyarokkal vagy a magyar történelem egy-egy nagy alakjával kapcsolódnak össze.
