Történelmünk legbecsesebb műemléke a Munkácsi vár ( ukránul Замок Паланок, átírással Zamok palanok ), melyben magyarországi támogatással egy Zrínyi Ilona- és Petőfi-emlékszobát is sikerült kialakítani. A síkság közepén, a vulkanikus eredetű 68 méter magas várhegy tetején épült 250 méter hosszú, 90-110 méter széles, teraszokra épült vár már messziről feltűnik bármelyik irányból  közeledünk Munkács felé. A vár gépkocsival is megközelíthető, bejárata előtt tágas parkolót létesítettek, amely autóbuszokat is fogad. A turisták szakképzett idegenvezetők szolgálatait vehetik igénybe. Nagy élmény bebarangolni az alsó, középső és fellegvárat, végigsétálni a bástyák mentén, ahonnan gyönyörű panoráma tárul a látogató elé. A vár több személy révén is kapcsolódik a magyar történelemhez, kezdve az Árpád-házi királyokall és bezárólag a Rákóczi-családdal. 1515-től már a magyar korona tulajdonjogává vált és királyról királyra szállt, valamint az erdélyi fejedelmek is birtokolták ( János Zsigmond, Rákóczi Zsigmond, Bethlen Gábor ), különösen a török korban. Ez a vár volt az egyetlen amelyet az osztrákoknak nem sikerült elfoglalni egészen 1688-ig, amikor is Zrínyi Ilona kénytelen volt egy árulás folytán feladni az addig hősiesen védelmezett várat.

 

Ungvártól mindössze 12 kilométernyire fekszik a 260 méter magasságban álló, az Ung és a Vajda patak által közrefogott Nevickei vár. Még romos állapotában is lenyűgöző. A várat II. Rákóczi György erdélyi fejedelem romboltatta le. Környéke a XIX. század vége óta megyei székvárosunk kedvelt üdülő- és kirándulóhelye, mivel kedvező a fekvése és festői környezetben terül el.

 

 

 

 

 

 

 

Ung vára Magyarország legrégibb várai közé tartozik. Ungvár szívében foglal helyet a vulkanikus eredetű Várhegyen. Egy várkastéllyá átalakított belső várból és az azt övező parkból áll, melyet négy fülesbástyával és egy háromszögletű bástyával megerősített védőfal vesz körül. Teljes területe 8,5 hektár, ebből 6 hektár a várkert. A vár jelenlegi főbejárata előtt csodálhatjuk meg Heraklész másfél életnagyságú szobrát. A mű Heraklésznek a lernai hidrával vívott küzdelmét ábrázolja rendkívül magas színvonalon. A várkertben egy kiterjesztett szárnyú, hatalmas méretű turulmadár áll, amely egykor a munkácsi vár emlékoszlopát díszítette. A várpalota 30 termében a Kárpátaljai Honismereti Múzeum kapott helyet, amely gazdag történeti, régészeti, népművészeti, természettudományi gyűjteményekkel várja látogatóit.

 

 Sajnos Kárpátalja többi vára már csak romokban található, közöttük a híres huszti vár is (ukránul Хустський замок, átírással Husztszkij zamok), melyet a legendák szerint a XI. században kezdtek építeni Szent László királyunk parancsára, s több mint 100 év múlva, 1191-ben fejezték be. A történelem során a Perényi-család, az Erdélyi Fejedelemség, a Hunyadiak, majd a Habsburgok birtokolták.  Sajnos maga a vár elhanyagolt állapotban van, környékét bokrok nőtték be, ennek ellenére érdemes felkapaszkodni a középső majd a fellegvárhoz, ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk Huszt városára, a Vihorlát-Gutin-hegylánc nyúlványaira, az Avas hegyvonulatra és alatta a Nagyágat ( a Tisza legbővizűbb mellékfolyója )  magába fogadó Tiszára.

 

 A Királyháza mellett álló Nyalábvár az egykori Ugocsa megye legfontosabb és legerősebb vára volt, mely a XIII. század végén épült. Romjai szőlővel beültetett dombtetőn állnak, háttérben a nagyszőlősi Fekete-heggyel, előtte a Tisza kanyarulatával. A királyházi várhegy két teraszán sajnos  már csak a szabálytalan négyszög alaprajzú vár  és egy őrtorony maradványait találhatjuk meg. De még így is lenyűgöző látványt nyújt a meredek sziklafal alatt elterülő környezet.

 

 

 Hasonló állapotban van a szerednyei vár (ahol egyébként 1805. december 10 és 11 között a Szent Koronát őrizték, mielőtt Napóleon elől a munkácsi várba vitték), a Nagyszőlős melletti Fekete-hegyen álló Ugocsa vár, a beregszászi járásban lévő kovászói vár. Romjaik a dicső történelmi múltat idézik.