Az MR1-Kossuth Rádió továbbra is stabilan vezeti a hallgatottsági statisztikákat, a kereskedelmi adók közül pedig változatlanul a Class FM a legnépszerűbb a GfK–Ipsos közös júliusi felmérése szerint. A Class csaknem minden műsorsávban, illetve korcsoportban vezető pozíciót ért el, bár Budapesten és a nagyvárosokban a Juventus, a Neo FM és a Rádió1 is alaposan megszorongatta. A fiatalok körében (országosan) toronymagasan vezeti a mezőnyt a Class, reggeli műsora, a Morning Show pedig a tizenkét éven át veretlen, a Sláger tavaly őszi megszűnése után a Neohoz költözött Boros–Bochkorféle Bumerángot is letaszította trónjáról.

Az egymilliós napi hallgatószámot a közszolgálati Magyar Rádión kívül értelemszerűen a két országos kereskedelmi adó, a Class és a Neo tudta átlépni az elmúlt fél évben. A Juventust alig 600 ezren, a Rádió1-et 400 ezernél valamivel többen hallgatják. A három dobogós öszszességében naponta négymillió hallgatót vonz, vagyis az országos lefedettségükkel biztosítottnak látszik elsőbbségük a piacon. A felmérések szerint a rádióhallgatók több mint háromnegyede hű maradt kedvenc adójához, vagyis a nagyoknak elsődlegesen nem a hallgatók számának növelésére, hanem inkább a „forintosítására”, azaz a reklámbevételek növelésére kell koncentrálniuk. (Ez csak a „kiváltságosokra” érvényes, a frekvenciájáért küzdő, hallgatottságát tekintve fél éve zuhanórepülésnek indult Klubrádióra már kevésbé; a Roxyról már nem is beszélve, amely elvesztette hallgatóinak felét).

A reklámbevételek növelése viszont nem tűnik reálisnak azok után, hogy a válság és a frekvenciabotrányok – a hirdetők kivárása – miatt a tavalyi évben a rádiós piac szenvedte el a legnagyobb visszaesést a médiá ban. Az éves nettó reklámköltés tavaly nyolcmilliárd forint volt, 30 százalékkal kevesebb, mint 2008-ban, igaz, ezt részben a frekvenciabotránynak tudják be az elemzők. Az egész reklámpiac is jelentősen, csaknem 20 százalékkal csökkent (200-ról 160 milliárd forintra) a Magyar Reklám Szövetség becslése szerint. Az ország teljes nettó reklámköltése 2008-ban tetőzött 200 milliárddal, tavaly visszaestünk a 2005-ös szintre: kedvezmények nélkül, tarifaáron valamivel kisebb a különbség, 600 milliárdról 580-ra estek vissza a számok.