Egyetemi éveink alatt, nem csak az önállóságot, a szabadabb életet, a felhőtlen szórakozást élhetjük és tapasztalhatjuk meg, hanem ha ügyesebbek vagyunk, lapos diákpénztárcánk is megvastagodhat. Ki nem örül annak, amikor egy kis pénz áll a házhoz?! Ám ez némi felelősséggel jár.
      A tanév kezdetén minden gólyának első útja a bankba vezetett, hogy igényelje élete első bankkártyáját, legalábbis azok, akik még nem rendelkeztek e becses kinccsel. Első gondoltuk az lehetett, hogy az önálló élethez, az önálló pénztárca dukál. Nem kell többet szempilla rebegtető tekintettel a szülők elé állnunk és pénzt kérnünk, hanem a saját „keresetünket” költhetjük, minden lelkifurdalás nélkül.  Ez logikusnak tűnik, és ha tanulmányi eredményeinket ösztöndíjjal jutalmazzák, erre lehetőségünk is adódik. Vigyázat! Az ilyen felfogás végzetes lehet. Eredménye: volt, nincs ösztöndíj. Mégis mehetünk a szülőkhöz…
Reggeli kávé és cigi, délutáni sörözés a barátokkal, éjszakai bulizások és még sorolhatnám, mi minden sanyargathatja a fiatalok pénztárcáját. Nem beszélve arról, hogy milyen ruhadarabokban feszítünk, milyen cipőkben surranunk az iskola folyosóin. Egyszóval nem nehéz elcsábulni és elkölteni maréknyi pénzünket. Igaz, azért is vagyunk fiatalok, hogy költekezzünk, mert még nem minden esetben kell eltartanunk magunkat, a háttérben még szüleink támogatnak, azt tudhatjuk be feladatunknak, hogy élvezzük az életet.
Mindezek ellenére, vannak, akik jövőjükre gondolva spórolnak, ami nem azt jelenti, hogy otthon ülnek pénzükön, hanem visszafogottabban és reálisan költekeznek. A pénzszórással ellentétben ez jóval nehezebb feladat, hiszen hiába állunk sóvárogva a kirakatok előtt zsebünkben a pénzzel, nem veszünk semmit. Persze ez sem a legjobb megoldás. Lehet spórolni úgyis, hogy közben nem kell nélkülöznünk dolgokat, hanem mérlegeljünk és vegyük figyelembe azt, hogy valóban szükségünk van e, a kiválasztott árucikkre.
         Mindenkinek magának kell eldönteni, hogy mégis mire költi, vagy mire nem költi zsebpénzét, csak ésszerűnek kell lenni és hiába lebegünk a föld felett pár centivel, mert pénz ütötte markunkat, a pénz világában inkább legyünk figyelmesek és reálisak!