Több tucat olyan település van Magyarországon, ahol október 3-án egyetlen szavazattal nyerhetett az adott polgármester-jelölt. Az önkormányzati választási rendszer ugyan is egyfordulós, sem érvényességi, sem eredményességi küszöb nincs. Ez a furcsaság eredményezheti azt az abszurd helyzetet, hogy sokan karba tett kézzel várhatták október első vasárnapját, mert nem volt kihívójuk. Ahhoz hogy biztosan nyerjenek, elég volt, ha magukra szavaztak.
Emlékszünk még 2004. december. 5-ére? Jómagam akkor kezdtem el igazán foglalkozni a politikával, lelkesen kampányoltam 14 évesen a határon túlra szakadt magyar testvéreink állampolgárságáért. S mi lett a szavazás kimenetele? Eredménytelen lett. Mert persze a népszavazás eredményességéhez számos dolog együttállása – tiszta asztrológia – szükséges: egy biztos, az összes választópolgár 25%-ának ugyan azt kell gondolnia ahhoz, hogy érvényes legyen a dolog. 2004-ben csupán 18,9% mondott igent, ezért érvénytelen volt a népszavazás. Ez egyébként 1 521 271 igen szavazatot jelentett. Vasárnap pedig elég volt egyetlen szavazat ahhoz, hogy valaki négy évre megkaparintsa egy település vezetését.
Milyen választás az, ahol elég egyetlen szavazat a győzelemhez? Milyen voksolás az, ahol csak egyetlen jelölt indul? Tulajdonképpen milyen demokrácia az ilyen? Az egyáltalán?
Volt néhány igen kemény évtized Magyarországon, amikor lényegében egyetlen jelölt neve szerepelt a szavazólapon, s igen ajánlott volt a részvétel is ezeken a „választásokon”. A kommunizmusban így ment a népköztársaság, az áldemokrácia. De eltelt 20 év, volt állítólag egy rendszerváltás, és ismét itt tartunk számos településen? Déjà vu – ahogy a franciák mondanák.
Választás. Már a szó önmagában hordozza a választás lehetőségét. Egyetlen dologból nem lehet választani. Minimum kettőből lehet. A kicsit vagy a nagyot, a meleget vagy a hideget, a szépet vagy a csúnyát, a tisztát vagy a koszosat, a feketét vagy a fehéret… Választás: „az, amelyet több közül kiszemelünk” – írja egy internetes értelmező szótár.
Az egy jelöltes településen élők egy dolgot tehettek, ha nem akarták támogatni az amúgy biztosan győztes polgármestert: érvénytelenül szavaztak. Így, és csak is így adhattak hangot nemtetszésüknek, választani akarásuk igényének, ha úgy tetszik: a demokrácia iránti igényüknek. Lajosmizsén például 335 érvénytelen szavazat volt, ez a voksok 13,17%-át tette ki. Basky András, a Fidesz jelöltje pedig, egész pontosan 100%-al győzött. Tetszik érteni. Száz százalékkal.
Épp úgy, mint oly sokan a kommunizmus alatt. Csak az a rendszer vörös volt, ez meg narancs. De valaki árulja el, mi a különbség?
[Képhez: Így is lehet érvényesen szavazni, akár az egyetlen jelöltre is (Kép: Index)]
