A szeretet ünnepe. Volt. Aztán mára már az anyagiasság és az üzleti világ ünnepe lett. Meg kell becsülni azokat a családokat, ahol nem az ajándék az elsődleges, hanem az egymás iránt érzett szeretet, mely Adventkor egyre nő, s december 24-én kiteljesedik. Engedjük hát közel a Megváltót, várjuk tiszta szívvel, s tegyük ezt úgy, hogy embertársaink előtt is megnyílunk. Hisz bennük mi vagyunk. A Megváltó pedig mindannyiunkban, márha érezzük. Csoporttársaim és én is izzadunk a ZH-k megfeszített tempóiban, szétfolyunk majd a vizsgaidőszakban, de a Karácsony az mégis marad, ami volt. Legalábbis nekem mindenképpen: a szeretet ünnepe. Hiába a piac, hogy már november elejétől reklámozzák Mikulást... Mennyire összemosódott itt már minden mindennel! Multikultiban turkál a bölcs , ki meg akarja helyes látásával fejteni a világot. Merthogy a bölcsesség egyenlő a helyes látással. A bölcs pedig Isten, hisz ő helyesen lát, és azért küldte szent fiát, hogy megváltassa a világot. Érezzük, hogy itt van! Áldott Ünnepeket!