Így éljünk teljes életet havi harmincezerből.
A napokban láttam egy kedves kis videót egy néniről, aki minden egyes nap újra és újra takarékossági napot tart. A világ takarékpénztárainak 1924 októberében Milánóban rendezett nemzetközi konferenciáján Európa, Ázsia, Ausztrália 28 országa takarékpénztárainak küldöttei fordultak a világ takarékpénztáraihoz, hogy ünnepeljék a jövőben október utolsó munkanapján A TAKARÉKOSSÁG VILÁGNAPJÁT. Jeles nap, a koros hölgy esetében örökké tart. Művészet a pénzt elosztani-mesél a néni, aki meglepően jólszituált és nett. Évek óta havi negyvenezertől nyolcvanezer Forintig ingadozó összegből gazdálkodja ki életét. A számlák és gyógyszerek mellett minden napra ezer Forint jut. Kenyér, hús, tojás, banán. Körültekintőnek kell lenni. Spórolni mindenben, ahogy lehet. Tervgazdálkodás, habár nem öt, csupán egy éves. Farkasinszky néni mégis boldog, túl egy nyelvrákon- cukrászdába jár, kiállításokat látogat és lottózik. Életmód ez, nem választható, de nem is végzetes. Sokszor apróságokon múlik az egész. Egy összehajtott sokszorosan újrafelhasznált nejlonzacskó a retikülben, vagy a legkedvezőbb áru megtalálása a piacon-kevesebbért ugyanaz a minőség-, a felesleges pazarlás kiküszöbölése. Egyszemélyes akaratlan, de elfogadott tiltakozás a fogyasztói társadalom elvárt normái ellen. Haszontalan márkák, holmik, felturbózott, szuperfelesleges modern eszközök, nihil kényelmi cikkek- ugyan már, lehet élni nélkülük: elhatározás kérdése! Példát vehetnénk róla, mert ennek ellenére megtalálta az élete értelmét.
