Európa egyik legnagyobb fesztiválja. Minden évben több százezren látogatnak ki rá. A The Times közlése szerint benne van a kontinens 20 legnagyobb fesztiváljai között. Végre valami amiben versenyezhetünk Nyugat-Európával.
2011 nagyon szépen indult. Mindenki eltöltötte unalmas napjait, amikor a vizsgákra készült, és még mindig a téli álom mély bugyraiban leledzett. Azután jött január 11.-e, amikor minden megváltozott, mondhatjuk úgy is, hogy egyfajta 'apokalipszis most' állapot uralkodott. Ahogy a bulvár műsorokban fogalmazni szoktak, "egy ország aggódott Magdi anyus életéért", szóval egy ország kapott a szívéhez, a hír hallatán, hogy elmaradhat az ország számára komoly gazdasági és turisztikai hasznot hozó multikulturális rendezvény, röviden: a Sziget fesztivál. Mint kiderült a főváros vezetése úgy döntött, a jövőben nem biztosítja ingyen a fesztiválnak a területet, hanem közterület-használati díjat kértek. Összege 2,5 milliárd forintra rúgott. A Sziget tavalyi költségvetése 2,65 milliárd volt. A hármas matek érettségimmel sem kell Einsteinnek lennem, hogy kiszámoljam, valami nem stimmel, ahogy a jó amerikai mondja wtf!? van itt? Az én értelmezésem szerint ezzel azt akarták mondani: "szeretnénk ezt a dolgot is elvenni az emberektől, nem akarjuk, hogy egy héten át kitudják tombolni magukat a nyár utolsó nagy eseményén."
A következő napokban tűkön ültem én is, hogy akkor mi lesz most. Valami olyan érzésem volt ettől, hogy ezzel most hajléktalanná váltam, és mehetek a többiekkel spar-os szatyrokat keríteni, és zötykölődni a 7-es buszra. Mert a Sziget a második otthonunk, amit még megosztunk 300 ezer másik társunkkal is. Nem tudtam elképzelni azt, hogy ne lássam amikor megyek a szentendrei úton és az út közepén a fűben is sátor erdők vannak. Ne lássam az apókákat, anyókákat, 5 éves gyereksereget, fehéreket, feketéket, sárgákat, zöldeket, kékeket, Obi-Wanokat, jó palócokat, Elviseket, és E. T.-ket.
Össze is ültünk megvitatni ezt a problémát (nem mintha hatalmunkban állna bármit is tenni). Az emlékek azért előjöttek. Az első szigetezés, a hazamenetel, a kaja, és természetesen a koncertek. Amikor a sok izzadt test csak úgy súrolja egymást, ezen az egy héten elviselhető volt. A lányok beletemetkezései a sok külföldi férfiú bámulásába, akik csak tengenek az éterbe, minden pénzt megért.
Egyik nap azt lehetett olvasni a neten, hogy ha már itt Budapesten nem lehet megrendezni, más városok szívesen vállalnák ezt a feladatot. A listán szerepelt Mogyoród, Békéscsaba, Gyula és Csillebérc. Csillebérc már önmagában egy vicc, de Mogyoródnak is ott van az F1, PacificCsaba és Gyula meg mintha már egy másik országban lenne. Nem hiszem, hogy a külföldiek közül akik a Sziget 70%-át teszik ki, oly sokan elmennének ilyen messzire, amikor a legtöbbjük már annak örül, ha az összes
cókmókjával Budapestre eljut. És persze a legfőbb oka, hogy ennek itt a helye az maga a SZIGET. Nem szívesen látnám, ha ezentúl Csaba fesztivál néven futna, amiről egyébként is valamiféle kolbász fesztivál ugrik be.....
Na de mindenki megnyugtatására megállapodtak csekély 50 milkóba, így az akadályok remélhetőleg elhárultak, úgy hogy most már csak az első fecskék megérkezésére kell várnunk. Addig is az erő velünk van!
