Sokat gondolkodtam azon miről is írhatnék cikket. Mindenképp érdekes és aktuális témát szerettem volna felhozni, de semmi nem jutott az eszembe. Az unalom és inspirációmentesség mélységétől kétségbeesve elkezdtem kutakodni a szobámban valami jó kis téma után. Ekkor láttam meg a polcomon az egyik érettségi ajándékomat amit apukámtól kaptam. Az ajándék egy 100-150 éves üveg volt amiben egykoron szilvóriumot tároltak. Rögtön jött a felismerés hogy Magyar embernek nemigazán van aktuálisabb témája ennél.
Bizony, a témában jártasabbak már rájöttek a Pálinkáról van szó. Az üvegben az előző évi házi pálinkánk volt amihez a gyümölcsöt én szedtem le. Gondoltam írok egy kicsit a Pálinka érdekességeiről.
Nem hiába írom nagy betűvel a Pálinka szót mivel igazi hungarikum lett. Érdekes történet az Uniós tárgyalásokról, hogy amikor a Pálinka szó használatáért küzdött az Uniós testület előtt a román és a magyar delegáció vezetője, a következő esemény zajlott le: Arra a kérdésre, hogy ki hogyan tudja megindokolni saját álláspontját, azaz, hogy országa nyelvében ered a szó és országának kizárólagos joga ezt a szót használni, a magyar Külügyminisztérium képviselője felütötte a román nyelv értelmező kéziszótárát, ahol Palincă címszó alatt a következő magyarázatot olvashatták: „A palincă magyar eredetű, gyümölcsből erjesztéssel és lepárlással készülő szeszesital.” Az Európai Uniós testület ezzel a kérdést eldöntöttnek tekintette, hiszen ha maguk a románok is „magyar eredetűnek” nevezik az italt, akkor az tényleg csak magyar lehet. Így Magyarország megkapta a kizárólagos szóhasználat jogát.(Council Regulation (EEC) No 1576/89.
Nem akarom órákig ecsetelni a pálinkafőzés hosszas műveletét, így pár szóban foglalom csak össze: szüretelés, cefrézés, párlás, érlelés és palackozás. Minden további részletért kénytelenek lesztek meglátogatni egy pálinkafőzdét.
Fogyasztása különösen falusi körökben volt szokás, hogy reggel egy stampó pálinkával kezdik a napot, majd rá egy almát esznek. Egy kis reggeli munka elvégzése után jóízűen fogyaszthatták reggelijüket, hiszen a pálinka jó alapot teremtett.
Egy jó pálinkában a legfontosabb évezeti rész az illata. Összetéveszthetetlenül felismerjük a gyümölcs illatát amelyből készült, és ha valami más -talán kellemetlen- szagot is érzünk az csak a pálinkafőzésben, előállításban elkövetett hibát jelzi. A jó pálinka (és itt NEM a zwack féle készítményekről beszélek), ha kicsit túl is lőttünk az előző este a mértéken, akkor sem másnaposan, fáradtan, hanem tiszta fejjel és gyomorral kelünk.
Többen hűtve szolgálják fel ami hatalmas hiba! A pálinka lehűtve elveszti a varázslatos illatát és így az élvezhetőségét. Az ideális 18-20 °C fokon fogyasztva azonban minden aroma felszabadul. A pálinkát nem egy hörpintésre kell meginni, hanem szépen kortyolgatva. Miután elfogyasztottuk érezhető az üres pohárból kiáramló gyümölcs aromája ami ekkor a legérezhetőbb.
2005-ös adatok alapján Magyarországon a vendéglátóiparban eladott égetett szeszek közül 33%-os eredménnyel a pálinka vezet, melyet 27%-kal a „pálinka jellegű ital” követ, majd a keserű és a vodka, egyaránt 10%-ot meghaladó aránnyal áll. A brandy, likőr, rum, vermut, whisky és gin csak ezek után áll a sorban. Ugyanezen felmérés szerint a legkedveltebb pálinkák a körte, majd a szilva. A kettő együtt kiteszi a vendéglátós értékesítés 52%-át.
Itt is kitérnék egy sajnálatos dologra, hogy az Európai Uniós szabványok miatt az eredeti magyar mértékét a stampedlit (3 cl), a kupicát és a felest (5 cl) mára már 2 cl és 4cl alakjában szolgálják fel.
Az NRC 2008-as kutatása, amely a pálinkafogyasztás mértékét és szokásait vizsgálta hazánkban a következő eredményekre jutott: A 18-39 éves magyar lakosság körében végzett felmérés eredményei azért sem elhanyagolhatóak, mivel a korosztály 45%-a fogyaszt legalább alkalmanként pálinkát. Különleges gyümölcsös aromája mellett többen érvként említik a szervezetre gyakorolt kedvező hatását is. A pálinkát legalább alkalmanként fogyasztók 37%-a gondolja úgy, hogy kis mennyiségben jót tesz az egészségünknek, további 28%-uk pedig alkalmasnak találja a fogfájás, gyomorfájás és torokfájás csillapítására. A felmérés eredményei a pálinkafogyasztás motivációján túl arra is rámutatnak, hogy a 18-39 éves lakosság több mint 60%-a szerint a pálinka napjainkban nemcsak az idősebb korosztály, de a fiatalabbak körében is egyre nagyobb népszerűségnek örvend.
Fogyasszátok ti is családotokkal, barátaitokkal kisebb, nagyobb ünnepek alkalmával jó Magyarokhoz híven!
Egészségetekre, Isten! Isten! Isten!
