Egyenlőre nem mondok semmit, a videó magáért beszél.
Tanulságos.
Azonban talán az még elgondolkodtatóbb, hogy ki(k) miatt is kerültünk ilyen helyzetbe. És itt most nem elsősorban a politikusokra gondolok. Nem akarok és senkit sem megbántani, de azt gondolom, hogy valahol mindannyiunk felelőssége a kialakult kaotikus állapot az országban. Azért is mondtam el mindezt, mert úgy tapasztalom, hogy kialakulóban van egy trend, ami egy súlyos értelmezési hiba következménye egyes emberek körében.
Tudniillik, néhányan – de sajnos egyre többen – állnak hozzá a választásokhoz úgy, hogy érvénytelenül szavaznak. Számos blogon véltem felfedezni ezt a mentalitást (direkt nem írok címeket, ha valaki kíváncsi rá, szívesen megadom neki privát levélben). Ezek az emberkék már abban a tudatban járulnak az urna elé, hogy majd mikor előttük hever az ország jövőbeli sorsát legitimáló papíros, tudatosan, sőt mi több, büszkén rajzolnak teszem azt, nemi szervet arra, jelezvén: háhááá, tökös gyerekek vagyunk – szó szerint - , látjátok, nekünk nem tetszik, ami van, és most húde megmutatjuk Nektek a tutit. Csak egyvalamivel nem számolnak ezen állampolgárok: ez igazából senkit sem érdekel. Nem is igazán értem, mit várnak viselkedésük következményeként. Hogy valaki majd felfigyel ezen rendkívül okos szabotázsakcióra, és megkérdezi tőlük, hogy „gyerekek, ezt miért is csináljátok, tulajdonképpen?” Most komolyan: láttok erre egy fikarcnyi esélyt is?
De ami még borzasztóbb: azok után, hogy okos fiúként/lányként viselkedve megteszik ezt a felettébb hasznos cselekedetet, még jár is a szájuk, hogy mennyire rossz a helyzet az országban. Kéremszépen: milyen alapon teszitek ezt Drága Barátaim? Hozzájárultatok valamivel is ahhoz, hogy jobb legyen bármi is? Jaj, hát persze, el is felejtettem. Hiszen egy méteres nemiszerv megalkotása felér egy x-szel, ugyebár…
Visszatérve az alaptézisemhez, azt gondolom, hogy nem feltétlenül csak a politikában van a hiba. Persze, az számomra egyértelmű, hogy az is szerepet játszott az ilyen „tökös” emberkék kinevelésében. Mivel azonban demokráciában élünk, ahol a parlamentalizmus a mérvadó, ésszerűbb volna az elégedetlenséget olyan alakba önteni, amelyben hatékonyan érvényre is lehet juttatni. Lehet pártot is alapítani éppen, ha nem tetszik valami. Nem egy bonyolult dolog. De ha erre lusták vagyunk kérem, és inkább hivatalos dokumentumra rajzolgatunk felelős döntések meghozatala helyett, akkor csak egyet tehetünk: hallgatunk és tűrünk. Ahogy eddig is tettük idestova 50 éve, egy-két kivétellel.
Nem unalmas már egy kicsit?