Akinek még mindig nem volt meggyőző a „propagandám”, ill. akit érdekel a téma, álljon itt egy interjú, amit még tavaly készítettem az interjú szemináriumra Stankovics Andorral, egy kedves ismerősömmel, aki akár a Kerékpárosklub szóvivője is lehetne.
Kerékpárral a városban, a városért
„Amíg nem látjuk, hogy miért éri meg kiszállni a kocsiból, amíg nincsenek közös célok, addig nem beszélhetünk igazi fejlődésről.” – vallja Stankovics Andor, a Magyar Kerékpárosklub kelet-pesti területi szervezetének tagja. A született kerékpáros úgy véli, a számkivetett kétkerekű csupán a torz közbeszédben „külön állatfaj”, valamint „nincsen rossz időjárás, legfeljebb hiányos öltözék”. A csömöri fiatalemberrel közlekedésfejlesztésről, kerékpáros kultúráról és a nagyvárosi kerékpáros- valamint tömegközlekedés jövőjéről beszélgettünk.
- Gyakran hallani, hogy a városi kerékpárosokat „külön állatfajként” emlegetik, akik egyre tekintélyesebb egyesületekbe tömörülve küzdenek saját közlekedési lehetőségeik színvonalasabbá tételéért. Beszélhetünk-e Magyarországon tényleges kerékpáros „szubkultúráról”?
- A kerékpárosokat nem nevezném szubkultúrának, hiszen bárki felpattanhat biciklire. Magyarországon erről egy torz közvélemény alakult ki. Azt kéne megérteni, a kerékpár ugyanolyan rangú közlekedési eszköz, mint az autó vagy a tömegközlekedési járművek. A kerékpáros közlekedéshez nem kell semmilyen szubkultúrához tartozni, igaz, léteznek egyesületek, összetartó csoportok, kerékpáros baráti körök, akik összefogtak, hogy ne kelljen mostoha körülmények között kerekezniük a városokban.
- A biciklisfutárok ide tartoznak?
- A kerékpáros futároknak saját járművük a „munkahelyük”, talán emiatt összetartóbbak, hiszen mint egy „normál” munkahelyen, ők is jól ismerik egymást, barátságok alakulnak ki. Hogy mennyire különülnek el, nem tudom. A Critical Mass két főszervezője is eredetileg kerékpáros futár, viszont vannak olyan futárok, akik nem vesznek részt a Critical Mass rendezvényein. A futárokat néha valóban csodabogarakként emlegetik, mert könnyedén felismerhetőek „uniformizált” öltözékükről. Az, hogy speciális felszerelést és hátizsákot hordanak, illetve feltűrik a nadrágjukat, csupán praktikus dolog, amely szükséges a munkavégzéshez és a biztonságos közlekedéshez.
- A Magyar Kerékpárosklub kelet-pesti területi szervezete a X., XVI., XVII. kerület, valamint Ecser, Maglód, Pécel, Gyömrő, Kistarcsa, Nagytarcsa, Kerepes és Csömör biciklistáit karolja fel. Mit kínál a klub a biciklizni vágyók számára?
- A területi szervezetek lefedik Budapest és az agglomeráció összes régióját. A kelet-pesti csoport is ugyanazzal foglalkozik, mint a többi: a kerekezni szerető helyi lakosokkal szervezünk rendszeresen túrákat, kirándulásokat.
- Tehát a klub tevékenysége sokkal inkább szabadidős, mint közlekedéspolitikai?
- Egyértelműen. Mindazonáltal foglalkozunk közlekedésfejlesztéssel is, a kerékpárosok igényeit, a városi kerékpáros közlekedés távlatait figyelembe véve nyújtunk be javaslatokat a Fővárosnak vagy a kerületi önkormányzatoknak. Szerencsére már több kerület – például Kőbánya vagy Rákosmente – kezdi belátni, hogy a kerékpározás nem egy hóbort, látnak fantáziát benne.
