Habár maga a film már 2009.09.09.-én látható volt az amerikai mozikban, én mégis csak most jutottam el abba a szellemi-lelki állapotba hogy megnézzem. Még 2008 végén zsongtuk körül egyik barátom laptopját az előzetest fürkészve és hihetetlen nagy dobbantásra számítottunk. A Wall-E utódjaként kezeltük, hacsak nem a trónfosztójaként.Akik nem ismerik, azoknak adok egy kis tájékoztatást a film történetéről: A földön kihalt az emberi faj és a robotok vették át az uralmat. Csak kilenc darab baba maradt életben, amikbe egy professzor áttette a lelkének darabjait. Ez a csapatnyi -fél literes kólásüveg nagyságú- baba felveszi a harcot a csak pusztításra készített robotokkal. A trailer ezt sokkal pozitívabban mutatja be teljesen jogosan hiszen kiváló ötlet.

El is érkezett a pillanat. Idő van. Pop-cornt a mikróba. 3 percig melegíteni. Fotelt a laptop elé. Letöltést leállítani. Vizet behozni. Kényelembe helyezkedni. Elindítani a filmet.

Habár hosszú procedúrának tűnik én csak így tudok filmet nézni. Mire végigment a film, teljes hiányérzettel semmisültem meg majdnem a fotelben. Az a film, amire két évet szántam, hogy megfelelően megtiszteljem a készítőket, az nem teljesítette be a hozzá fűzött ígéreteket! A trailerben látható szerelmi szál, belső konfliktus a babák között, folyamatos üldözéses akciójelenetek majdnem mind addig tartottak, mint a trailerben. A filmet az előzetes majdhogynem le is játsza. A film csak 78 perces és sajnos nincs időszakokra bontva, így az érzés, ami megmarad utána az az, hogy csak 30, maximum 40 perces lehetett. Sajnos a bemutató majdnem tartalmazta az összes fontosabb párbeszédet és fontos jelenetet, és míg a kisfilmben nagyon jó a zene, a nagyban már nem arra fektették a hangsúlyt. Habár ha arra nem akkor mire?

A filmet Shane Acker forgatta a korábbi 9 (Nine) kisfilmjeiből. Az ötlet különösen jó, a megvalósítás príma, a cselekménye viszont majdhogynem nulla. Egy kicsit jobban megírt történettel kiváló lehetett volna a film.
A sok szapulás mellett viszont senkinek nem mondanám, hogy ne nézze meg, mert veszíteni nem veszt semmit. A legkevesebb, ami történhet, hogy elgondolkodik azon, hogy tényleg fontos-e nekünk az a hihetetlen technológiai fejlődés, ami előbb utóbb ténylegesen vagy átvitt értelemben ide fog sodorni minket.

Akinek nem vettem el teljesen a kedvét annak itt van a filmelőzetes, akinek viszont sikerült véletlenül annak is üzenem, hogy letölteni nem fáradtság és annyit megér, hogy megnézze, ugyanis végtére egy nagyon aranyos kis film.