Minden kislány elképzeli az esküvőjét. Lehet, hogy klisének hangzik, de így van.  A kislányok szép menyegzőről álmodnak. A nagy lányok titkolják.

A gyermekkori álom kivitelezése azonban már nem biztos, hogy mesebelire sikeredik. Sőt, lehet, hogy örökre csak egy beteljesedetlen, dédelgetett remény marad, hisz manapság eltűntek a menyasszonyok. Mintha elrabolták volna őket az ufók, veszélyeztetett fajjá váltak. De mi lehet az oka? Hisz alig 20 évvel ezelőtt még divatos volt férjhez menni. Azóta csak az esküvőszervezők kínálata bővült, az arák száma rohamosan csökkent. Pedig ki ne vágyna egy tengerillatú mezítlábas esküvőre a Karib-szigeteken, vagy paraszti lakodalomra az Alföldön, esetleg egy hercegi ceremóniára rengeteg tüllel, csipkével, habbal és babbal. Új idők, új dalok, vagyis viszlát frigy hello szinglik! Vajon ez a roppant jól hangzó és megnyerő életstílus csak az elkeseredett, házasságba nem lépő hölgyek vigaszdíja? Ez lehet az a titokzatos orvvadász, aki a kihalás küszöbére taszítja a menyecskéket? Vagy egyszerűen a karrierista életszemlélet mellett nem jut idő a megfelelő férjjelölt kiválasztására? Rengeteg kifogást találhatunk, de ez a tényeken nem változtat. Ha hagyjuk, hogy az idő magával ragadjon minket, az ujjaink közt folyik el gyermeki álmunk. Hiszen öt évesen nem 50 éves menyasszonynak képzeltük el magunkat.